Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Szécsényi Orsolya - Földi Viktória: Reneszánsz túrák Egerben

2. Fessünk iniciálét! - kódexek és oklevelek készítésének története, a papi hivatás A Dobó István Vármúzeum vártörténeti kiállításában a Képes krónika lapjainak egy részletét ismerhették meg a diákok. A középkori latin nyelvű kódex Imre herceg temetéséről illusztrált képeket mutat be. A herceget 1204-ben a vár székesegyházában temették el. Az órát vezető múzeumpedagógus ismertette a Képes krónika lapján lévő kódexírók szerepkörét, megbeszélték az oldalak szerkezeti tagolását, a díszítéseket és a különféle motívumokat. A reneszánsz teremben Beckensloer János püspök 1495-ben Mátyás király által hitelesített oklevelét láthatják a diákok. A Képes krónika lapjait összehasonlíthatták a reneszánsz oklevelek követelményével. Az óra második részében a Balassi Bálint diákfoglalkoztató teremben az 1495-ös oklevél részletének másolatára iniciálét festhettek, majd Mátyás neve mellett a saját névjegyüket is feltüntethették a magas rangú egyházi méltóság lapján. Az oklevelet viaszpecséttel láttuk el. 3. „Egriek! Vitézek, végeknek tüköri. " A végvári élet a szépirodalomban - Balassi Bálint és kora A résztvevő gyerekek ismeretet szerezhettek a magyar reneszánsz költészet kialakulásáról, Balassi Bálint költészetéről (a magyar nyelvű költészet egyik első művelője, a Balassi-strófa), a végvári életről, valamint Balassi Egerben töltött éveiről (Balassi Egerbe kerülésének okai, szerelme Losonczi Annával - az egri várkapitány feleségével, itt töltött életének nyomai költészetében). Bemutattunk néhány korabeli műtárgyat, fegyvermásolatokat, öltözetet, könyvet, megpróbálkozhattak a diákok az utóbbiak olvasásával. 4. A középkor fegyverei - fegyvertörténet A foglalkozás elején egy általános ismertetőt hallhattak a diákok a reneszánsz idejében használt fegyverekről, páncélokról. A XV. század derekára a teljesen felfegyverzett lovagot gyakorlatilag tetőtől talpig lemezpáncél borította. Mozgása azonban, a késő középkori páncélkovácsok ügyességének köszönhetően, nem volt olyan korlátozott. A páncél ízületeit úgy alakították ki, hogy jelentős mozgási lehetőséget biztosítottak. Az elméleti bevezető második részben Mátyás király hadseregét ismertük meg. A korszerűtlen nemesi haderő helyett Mátyás egy csak tőle függő zsoldoshadsereget épített ki. A sereg alapját a meghódolt husziták adták. Az 1480-as években 15-20 ezer katona szolgálta a királyt. A zsoldosok többségét csak rövidebb időre tudta felfogadni, hiszen eltartásuk hatalmas kiadásokkal járt. A katonaságnak négy fegyverneme volt: nehézlovasság, könnyűlovasság, gyalogság és tüzérség. A hadsereget az utókor „fekete seregként" tartja számon. 417