Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Szalainé Király Júlia: Gárdonyi Géza a Nyugatban

„ 1900-ban, mikor Budapestre jöttem, az itteni irodalmi életet Prém József ne­ve karakterizálta, mellette költők voltak Lampérth Géza s Jakab Ödön... Irodalmi nívó az Új Idők, szerkesztette Herczeg Ferenc...Jókai, Mikszáth s Gárdonyi, mint az utolsó bölények a kiirtásra ítélt rengetegben, valami egészen magános jelensé­gek voltak. Szürkék és tehetségtelenek iskolakönyvpoézisa a színen, önképzőköri versélmények, március 15-i ódák, soha egyetlen új hang, Petőfi Társaság ülést tart minden hónap első vasárnapján, Kisfaludy Társaság minden hónap második szer­dáján, ingyen, de üres teremben... S kint, az élet rétjén lebunkózottak véres tete­mei, Reviczky hullája, Vajda János erdei ágakra kifeszített bőre, Tolnai Lajos bör­tönből alig menthetett rosszhírű cégére... s pláne a bélyegesek, az újságok által felfalt talentumok külön szektája; Ignotus izzása; a Bródy Sándor új utakon csa­pázó, hallatlan erőfeszítése, valami új Szépért, jóért s igazért, aminek jönnie kel­lett; a nagyszerűen elvetélt s befulladt Kóbor Tamás; a pusztában elpendülő rímek Makai Emilje, a nekünk idegen mámorban felvillanó kedves Heltai Jenő... felszik­rázó fényfoltok egy rothadó világ színén, amely még nem érett meg arra, hogy megteremje s kidajkálja az újat. [...] vágjátok ki a Nyugat tizenöt esztendejét a magyar irodalomból, s mehettek vissza megfulladni a Szaharában " 6 ,,A [huszadik] század elején a magyarság szellemi életének egy nagy, világos perce következett, mikor tiszta szemmel tudott önmagával számot vetni, számba vette képességeit, ráeszmélt a döbbenetes hiányokra, s feszült figyelemmel kezdett hallgatózni a mélyebben háborgó évszázados erőkre; az esedékessé vált polgári forradalom, az ország szociális átalakulása egyre sürgetőbb igény formájában je­lentkezett" 1 Gárdonyi megvásárolta a Nyugat egyes számait. Rendszeres előfizetője talán nem volt, ugyanis a gyűjteményben csak szórványos számokat találhatunk. írása egyetlen alkalommal sem jelent meg a Nyugatban, de meglehetősen sokan és so­kat hivatkoztak rá. Az első számhoz elküldte az Átkozott józanság című novellás kötetét, de megjelenése nem vált lehetővé. Ugyancsak ez lett a helyzet 1909-ben, a Mi erősebb a halálnál? című kötettel is. Noha Gárdonyi műveket nem jelentetett meg a Nyugat, többször és olykor meglehetősen hosszan írtak egyes műveiről, vagy általában törekvéseiről. Még 1908-ban jelent meg Fenyő Miksa cikke az Isten rabjairól. Fenyő a regény igazi 6 MÓRICZ Zsigmond 1923. Osvát Ernő, a Nyugat szerkesztője (Felolvasta az író, az Osvát Ernő tiszteletére rendezett vígszínházi irodalmi délutánon). Nyugat, 1923. 11-12. 7 RÓNAY László 1973. [Hozzászólás a PIM Nyugat-vitáján.] In: Kabdebó (szerk.): 251-60. (Kabdebó Lóránt (szerk.) 1973. Vita a Nyugatról. Az 1972. április 27-i Nyugat-konferencia alapján szerkesztette és sajtó alá rendezte: Petőfi Irodalmi Múzeum - Népművelési Propaganda Iroda, Budapest. 399

Next

/
Oldalképek
Tartalom