Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Lisztóczky László: A tavaszi hadjárat krónikása: Zalár József pályaképe

Vagy e dicső szerepre érdemes. A nép hálás tud lenni emberéhez, a Népnek hálája drága korona, A trónok koronája elsötétedik, De ez fényét nem veszti el soha. Az Október elejéní Vahot Imre közölte először a Budapesti Hírlap 1848. október 22-i számában.

1

3 Megírása idején a Habsburg-ház ármánykodásai és a nemzetiségek lázongásai miatt az egész ország készült az önvédelmi harcra, megújult erővel folyt a nemzetőrség és a honvédsereg szervezése. A vers ezt a hangulatot tükrözi: Dicső napok, hatalmas nagy napok, Szabadság és igazság fényei! Örül a lelkem támadástokon, Mikor fogtok kellőn tündökleni? Ragyogjatok, ragyogjatok, ami g Egy zsarnok és egy áruló leszen! Bíborba játszó fényes arcotok Szebb a trón bíboránál énnekem. A lengyelekhez című költeményében a segítségünkre érkezett önkénteseket, a lengyel és a magyar nép barátságát élteti, s ünnepélyes fogadalmat tesz, hogy a győzelem után visszaadjuk a kölcsönt északi szomszédainknak. Szavainak erkölcsi hitelét és súlyát növeli, hogy nemcsak lantjával, hanem kardjával is védelmezte hazája szabadságát és függetlenségét. Belépett a gyöngyösi nemzetőrségbe, s 1848 nyarán a hevesi önkéntes zászlóaljjal a rác lázadók elleni bevetésre indult. A zászlóaljnak rajta kívül két másik gyöngyösi költő, Spetykó Gáspár és - a délvidéki harcok kezdetéig - Vachott Sándor is tagja volt. Augusztus 28-án és 29-én részt vett a temerini csatában. A hadjáratból betegen tért haza szülővárosába. Fölépülése után Pestre ment, hogy „hazafi kötelességét" tovább teljesíthesse. A kormány és a parlament épp akkor költözött Debrecenbe. A nagy hideg okozta újabb betegségéből felgyógyulva, 1849 februárjában ő is az ország ideiglenes fővárosába sietett. Debrecenben az elsők között a Vachott-házaspárt kereste föl. Újra találkozott Sárosi Gyulával is, akivel még 1848 nyarán ismerkedett meg és kötött barátságot 1

3 A vers a Szabadságdalokban cím nélkül és 1 848. szeptember 28-i dátummal jelent meg. A keletkezési időponttal is dacoló címadást a hírlapi aktualitás igénye magyarázza. 369