Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Lisztóczky László: A tavaszi hadjárat krónikása: Zalár József pályaképe

Lisztóczky László A TAVASZI HADJÁRAT KRÓNIKÁSA: ZALÁR JÓZSEF PÁLYAKÉPE A reformkori magyar értelmiség legjobbjait magával ragadta és teremtő tettekre ösztönözte a romantikus nemzeteszme, a közjó szolgálatára, a szabadság és a függetlenség kivívására, a sajátos nemzeti-népi értékek gyarapítására irányuló vágy és szándék. A hazafias lelkesedés és tenniakarás nem ismert korlátokat, áthatolt a papneveldék falain, meghódította a kispapok viszonylag zárt közösségeit is. Ennek az időszaknak volt hűséges gyermeke Zalár - eredeti nevén: Hizli - József is, aki a reformkor küszöbén, a Magyar Tudományos Akadémia megalapításának évében, 1825. augusztus 28-án született Gyöngyösön jómódú iparos családból. A gyöngyösi Szent Bertalan Plébánia keresztelési anyakönyvében olvasható bejegyzés szerint német származású édesapját szintén Hizli Józsefnek, édesanyját Juhász Teréziának hívták.

1 Édesapja alakját így idézte föl A víg kerékgyártó című költeményében: Emlékszem - a gyermekkor boldog álmai Gyakran fölmerülnek emlékezetembe -, Midőn vásárokra százanként vitted a Kerekeket, s a pénz alig fért zsebedbe. Műhelyedben három-négy legény dolgozott, S mégis alig győzték a sok váltó-munkát, 1 Vö. MOLNÁR József 2000 augusztusában a Gyöngyösi Műsorban megjelent írásával. Zalár József eredeti vezetéknevének az itt idézetten kívül más írásmódjaival is találkozhatunk a korabeli dokumentumokban. Az egri szeminárium hallgatói törzskönyveiben, a Pesti Divatlap 1844-es és a Honderű 1847-es évfolyamában például a Hizly változat fordul eló'. Vachott Sándorné emlékirataiban a németesebb Hiezel alak bukkan föl. Olykor a Hunfi, Halmai, Fenyér álnevet és az -r monogramot is használta. Zalár József szülőháza, mely az „Epreskert" nevű városrészben állt, az 1917-es nagy gyöngyösi tűzvész idején a költő emléktáblájával együtt megsemmisült. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2009. 363