Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Szecskó Károly: Dancza János (1899-1985)

vett. A kortársak visszaemlékezése szerint az internáló táborban az őrök Bóta Bernát irányításával, sőt személyes közreműködésével a német Gestapo módszereit alkalmazták. Amíg Bóta volt a parancsnok, az internáltakat rendszeresen brutálisan verték, s kegyetlenül kínozták.

6

3 A bántalmazásoknak egyébként Dancza is zöld utat nyitott. Ezzel kapcsolatban 1984-ben az alábbiakat közölte velem: „A tábor őrségének parancsba adtam, hogy a foglyokat megdádázhatják (vagyis megverhetik - Sz. K.), mivel azok kíméletet nem érdemlő fasiszták. Csak egy embert nem szabad megverni, Kriston Endre segédpüspököt, mivel ha ő csak egyetlen pofont is kap, annak mindjárt Rómában hallik a csattanása. " 6

4 Dancza parancsának azonban nem lett foganatja. Az 1945. május elején háborús bűnösség vádjával internált Kriston Endre segédpüspököt kegyetlenül megverték. A tettesek kilétét azonban mindmáig sűrű homály fedi. A városban, az a ma is élő hír terjedt el, hogy a püspököt Bóta Bernát verte meg. Ezt a tényt azonban ő haláláig tagadta, s azt állította, hogy a tettes Blasz Miklós nyomozó és két társa volt. Az ő füzesabonyi kiszállását használták fel arra, hogy a püspököt megverjék. Bóta csak annyit ismert el, hogy egy alkalommal a főpapot szájba vágta, mert „hazudott".

6

5 Érdemes azonban Bóta felelősségének vizsgálatánál megemlíteni 1980-as állítólagos kórházi kijelentését, amikor haldoklása közben szeme lehunyásáig azt hajtogatta, hogy „jaj csak a püspököt ne vertem volna meg. "

6

6 Ismerve Bóta életútját, különös tekintettel arra, hogy ő legény korától nagy verekedő hírében állott, s szadista hajlamai voltak, nem kizárt, sőt valószínű, hogy ő verte véresre a püspököt. A püspökverés híre csakhamar eljutott a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetőségének Titkárságához, s magához Rákosi Mátyás főtitkárhoz is. Rákosi rendkívül dühös lett az eset kapcsán, amely szerinte csorbát ejtett a párt féltve őrzött tekintélyén, s megbízta Tömpe Andrást, a Magyar Rendőrség vidéki főkapitányát és Nógrádi Sándort, a Magyar Kommunista Párt észak-magyarországi titkárát az eset kivizsgálásával. A vizsgálat feltárta, hogy a táborban Bóta parancsnoksága alatt számos visszaélés történt. Ezért a Központi Vezetőség Titkársága utasítására Bóta Bernátot leváltották a tábor éléről, sőt az őrséget is, s ezt követően Barócsi Kázmér felnémeti 1919-es veteránt bízták meg a parancsnoki teendőkkel. A fatális eset után Bótát és családjának a táborban szolgáló tagjait kizárták a pártból is.

6

7A vizsgálat során joggal merült fel a rendőrkapitány felelőssége is. 6

3 MÉSZÁROS György 1990. 14. 6

4 DANCZA János személyes közlése a szerzőnek, 1984. 6

5 NAGY Béla személyes közlése a szerzőnek. Eger, 1989. fi

6 CSONTOS Barna személyes közlése a szerzőnek, 1998. 6

7 DANCZA János személyes közlése a szerzőnek, 1984. 341