Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Szecskó Károly: Dancza János (1899-1985)

Szecskó Károly DANCZAJÁNOS (1899-1985) Dancza János Eger XX. századi történetének egyik jelentékeny, érdekes, a kor politikai-társadalmi ellentmondásait magán viselő közismert személyisége volt. Tevékenységének az 1918—1919-es forradalmaktól haláláig számos érintkezési pontja volt a város politikai, társadalmi, kulturális-tudományos életével. Ennek ellenére, bár halála óta majdnem másfél évtized telt el, nem dolgozták fel élettörténetét. Biográfiám az első kísérlet a neves személyiség életútjának feldolgozására, a teljesség minden igénye nélkül. Hisz a nevezett rendkívül gazdag életének, és több, máig vitát kiváltó cselekedetének bemutatására és értékelésére korántsem elegendő a rendelkezésre álló terjedelem. Ebből következően dolgozatom jelenlegi formájában csak életrajzi vázlatnak tekintendő, s értékelő megjegyzéseimet sem tartom minden vonatkozásban időtállónak. Életútja születésétől 1944. december 26-ig 1899. december 27-én született Egerben. Szerelemgyerekként jött a világra. Ennek oka az volt, hogy édesanyját, a szegény paraszti sorból való Dancza Máriát édesapja szülei, akik tehetősebb parasztok voltak, nem engedték, hogy férjhez menjen leendő édesapjához. Két fiúgyermek testvére volt, Simon és István. A három gyermeket anyja nehéz körülmények között nevelte fel.

1 Az éles eszű János gyerek az elemi népiskola elvégzése után 1912-ben tanulónak jelentkezett a helyi Lakatos és Lemezáru Gyárba. Tehetsége predesztinálta volna középiskola elvégzésére is, de ezt szociális körülményei nem tették lehetővé. 1916-ban kapott segédlevelet a géplakatos szakmában.

2 Bizonyára a világlátás sarkallta arra, hogy ne szülőhelyén vállaljon munkát, hanem a fővárosban. Éppen ezért 1917-ben Budapestre költözött, 1 DANCZA János 1961. 1. DIVM LUK 61. 566. 1. - Dancza János 178 cm magas, kerek, barna arcú, magas homlokú, gesztenyebarna hajú és szemöldökű, kerekállú, borotvált arcú és bajuszú ember volt. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2009. 327