Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Nagy Nándor: Nyilaskeresztes pártok hatvani tevékenysége 1937-1940 között
jöhet szóba. A Juhász Jánossal kapcsolatos főbb tényanyagot a rendőrhatóság öszszegyűjtötte, de a népügyészség az érintett elhalálozása miatt szeptember 27-én a nyomozást megszüntette. 16 6 Garai Rezső a nyilas hatalomátvétel után községi pártvezetőként aktív szerepet játszott Hatvanban, majd a szovjet csapatok közeledtére nyugatra menekült. 1945 decemberében tért vissza Magyarországra, ahol azonnal letartóztatták, majd a Hatvani Rendőrkapitányság Politikai Osztályának őrizetébe került. 16 7 A börtönben ismeretlen körülmények között halt meg, egy visszaemlékezés szerint azonban nem a rossz bánásmód, hanem korábbi betegsége következtében. 16 8 Szulyovszky Dénest 1944. október végén Szálasi Ferenc Heves vármegye főispánjává nevezte ki. 16 9 November közepén elhagyta a megye székhelyét és először Pétervásárára, majd Szene irányába elmenekült. Későbbi sorsa ismeretlen. Fiala Ferencet a hatalomátvétel után a Szálasi-kormány sajtófőnökévé nevezték ki, amelyet személyiségének váratlan pálfordulata követett. Fiala, a nevéhez fűződő uszító hangvételű írásokon „nevelkedett" nyilas pártszolgálatosok által elkövetett gyilkosságok hatására átmenetileg elhidegült saját eszmetársaitól és hivatala révén számos zsidó származású személyt mentett meg a biztos haláltól. Később Fiala emberséges magatartását több tanú is bizonyította a Budapesti Népbíróság előtt folyó tárgyalás során, ezért a bíróság 1946. január 20-án a magas párt- és állami funkciót betöltő nyilas vezetőktől eltérően nem halálra, hanem életfogytig tartó kényszermunkára ítélte. Az első fokú ítéletet azonban a Népbíróság Országos Tanácsa február 16-án megsemmisítette és golyó általi halálra súlyosbította. Végül Fialát a kivégzéstől Tildy Zoltán köztársasági elnök március 1-ei kegyelmi határozata mentette meg, így az elsőfokú ítélet által meghatározott büntetés letöltését kezdte meg. Tíz év elteltével, 1956. szeptember hó 17-én, Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az életfogytiglani büntetést, szintén kegyelemből 15 év tartamú börtönbüntetésre változtatta át. Az október 23-án kitört forradalom során megnyíltak a börtönök kapui, amelyeken több olyan elítélt is távozott, akik nem a kommunista diktatúra koncepciós perei során lettek elítélve. Közéjük tartozott Fiala Ferenc is, aki tüstént elhagyta az országot, majd különböző nyilas sajtótermékek szerkesztőjeként a szélsőjobboldali magyar emigráció egyik meghatározó alakja lett. 1988-ban a Német Szövetségi Köztársaság területén, Saarbrückenben halt meg. 17 0 16 6 BFL XXV. 2. b. 1559/1947. Juhász János ügyével kapcsolatos iratok. 1947. április-szeptember. 16 7 BFL XXV. 1. a. 4599/1948. Gyanúsított kihallgatási jkv. MÁr Heves Megye Főkap. 1948. június 8.; HML XXV-5. 334/1945. Tanúvallomási jkv. Hatvani Rkap. 1945. december 24. 16 8 NÉMETI Gábor 2004. 14. 16 9 Hatvan és Járása, 1944. november 5. 17 0 BFL VII. 5. e. 3919/1950. Fiala Ferenc ügyével kapcsolatos iratok, 1945-1956.; KOVÁCS Tamás 2009. 52. 321
