Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Nagy Nándor: Nyilaskeresztes pártok hatvani tevékenysége 1937-1940 között
A Magyar Élet Pártja választási kampánya Az 1938. évi XIX. tc. az országgyűlési képviselők számát 260 főben állapította meg, 135 képviselőt egyéni, míg 125 képviselőt lajstromos (listás) választókerületben választottak meg. Változott az egyéni választókerületek beosztása, számuk a korábbi 199-ről 135-re csökkent. Budapesten és környékén, valamint a törvényhatósági városokban csak pártlistákra, az ország többi településén azonban - hasonlóan hazánk jelenlegi választási rendszerére - egyéni választókerületi és listás jelöltekre egyaránt lehetett szavazni. Heves vármegye önálló lajstromos választókerületet alkotott, illetve a megyén belül hat egyéni (egri, gyöngyösi, hatvani, hevesi, pétervásárai, tiszafüredi) választókerületet állapítottak meg. A hatvani választókerülethez csatolták a korábbi pásztói kerület részét képező községeket, valamint a korábban pétervásárai választókerülethez tartozó Nagybátonyt, így a hatvani közigazgatási járás 9 2 valamennyi települése ugyanabba a választókerületbe került, kiegészülve a gyöngyösi járás három községével (Adács, Atkár, Vámosgyörk - utóbbi kettő korábban is a hatvani választókerület részét képezte). A választásra jogosultak körének meghatározása rendkívül bonyolult szabályozás alá esett. Szó sem volt a maihoz hasonló általános választójogról, amely a nagykorú felnőtt lakosság csaknem minden tagját megilleti. A titkos szavazás bevezetését a kormányzat a választójog nagymértékű korlátozásával kívánta kompenzálni, amely elsősorban a kevésbé iskolázott rétegeket sújtotta. 9 3 A II. zsidótörvény által zsidóként definiált magyar állampolgárokat körülményes és megalázó hivatali procedúrára kötelezték, amely során egy tanúsítványt kellett beszerezni, majd felmutatni a választási bizottság előtt. 9 4 A választási kampány hivatalosan május 7-én kezdődött meg, ettől a naptól kezdve pártgyűlés megtartását rendőrhatóság a törvény rendelkezései szerint nem tilthatta meg, csak amennyiben „a közbiztonság vagy a közegészség érdeke megkívánja", vagyis továbbra is a rendőrhatóság vezetőjétől függött, hogy melyik párt szervezhet rendezvényt, s melyik nem. A párthelyiségeken kívül a rendőrhatóság által engedélyezett gyűléseket leszámítva semmilyen felvonulást vagy egyéb ösz9 2 A hatvani járás települései: Apc, Csány, Ecséd, Hasznos, Hatvan, Hort, Maconka, Nagybátony, Pásztó, Rózsaszentmárton, Szurdokpüspöki, Tar. 9 3 A lajstromos és az egyéni választókerületeket illetően, illetve férfiak és nok esetén külön-külön állapították meg a választásra jogosultság feltételeit. Választópolgárok/teljes lakosság aránya Hatvanban, 1939 lajstromos: 36%, egyéni választókerü-let: 33%; 1945: 63%; 1990: 76%. HUBAI László 2001. III. 208. 9 4 PINTÉR István 1998. 183-185. Forrás hiányában nem állapítható meg, hogy Hatvanban, illetve megyei szinten hány sze-mély igényelte és kapta meg az említett igazolást. 302
