Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Nagy Nándor: Nyilaskeresztes pártok hatvani tevékenysége 1937-1940 között

csak szabadlábon maradhatott.

8

0 A MNSZP-HM elleni fellépéssorozat elérte a párt sajtóját is, mivel a Magyarságot és az Összetartást egyaránt betiltották. Hatvanban a rendőrség jól ismerte a párt hatvani vezetőjét, Garai Rezsőt, akinek letartóztatása nem okozott gondot. A helyi pártirodán tett házkutatás során azonban előkerült a hatvani RV-alakulat vezetőinek több, mint húsz névből álló névsora, amely alapján valamennyi érintett személyt őrizetbe vették. A kihallgatások után Révász József kapitányságvezető 1939. február 27-én Garai Rezső internálása mellett döntött, a többieket valószínűleg szabadon engedték és rendőri felügyelet alá helyezték.

8

1 Heves vármegyében Garai mellett internálták a gyöngyösi szervezet három vezetőjét, valamint a horti pártsejt vezetőjét - mindannyiukat a nagykanizsai toloncházba szállították. A Hubay Kálmán vezette nyilasokkal szembeni fellépés azonban ezzel le is zárult, és a következő hetekben újra kezdődött minden elölről, az egy évvel korábbi forgatókönyv alapján: Hubay tárgyalásokat kezdett kormány-közeli személyekkel, akiknek ígéretet tett, hogy megszabadul a szélsőséges szimpatizánsoktól, mérsékli programja radikalizmusát és visszatér az alkotmányos keretek közé. Ezután engedélyt kapott mozgalma feltámasztásához, amely Nyilaskeresztes Párt (NYKP) néven 1939. március első harmadában alakult meg.

8

2 A közvélemény figyelme azonban egyelőre másfelé irányult. Németország március közepén megszállta Csehszlovákia megmaradt területét, amelynek nyomán a magyar csapatok megkezdték bevonulásukat Kárpátaljára. Teleki helyzete a képviselőházban rendkívül ingatag volt, hiszen a kormányzó Nemzeti Egység Pártja (NEP) még Imrédy miniszterelnöksége alatt kettészakadt. Az új miniszterelnök első lépésként a szétzilálódott párt sorait rendezte, amelyet 1939 márciusában Magyar Élet Pártja (MÉP) néven szervezett újjá. Teleki úgy ítélte meg, hogy a kormányzat a területi revízió sikere nyomán kedvező helyzetbe került, és a kínálkozó lehetőséget érdemes kihasználni az 1940-ben esedékes parlamenti választások előrehozatalával. A miniszterelnök döntését az országgyűlés feloszlatásáról már legkésőbb március végén meghozta, azonban elhatározását igyekezett bizalmas körben tartani. A képviselőházban ekkor már folyt a II. zsidótörvény parlamenti vitája, így Teleki ügy döntött, hogy az országgyűlés feloszlatásával megvárja a számára kiemelt fontosságú törvény elfogadását és az új választások kiírását csak ezután jelenti be.

8

3 A miniszterelnök terve azonban március végén-április 8

0 PINTÉR István 1998. 187. 8

1 ÁBTL 0-14937/178. A Hatvani Rendőrkapitányság véghatározata. 1939. február 27. 8

2 LACKÓ Miklós 1966. 159-161. A Hubay-féle NYKP-nak semmi köze a vele egy időben működő, Pálffy Fidél vezette Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista (Nyilaskeresztes) Párthoz. 8

3 PINTÉR István 1998. 179. 299