Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Nagy Nándor: Nyilaskeresztes pártok hatvani tevékenysége 1937-1940 között

lyezte a „zsidókérdés" megoldását, a magyar zsidóságot sújtó törvényi rendelkezések elfogadtatásával. Darányi közvetítő útján kompromisszumot ajánlott fel a házi őrizet­ben lévő Szálasinak: amennyiben mérsékli hangvételét és működését törvényes kere­tek között folytatja, zöld utat ad számára egy új párt alapításához. A kiegyezés első felvonásaként a hatóságok nem akadályozták meg Szálasi új szövetségesének, Hubay Kálmán újságíró parlamenti képviselővé választását a márciusi lovasberényi időközi országgyűlési választáson. Hubay Szálasihoz hasonló ígéretet tett Darányinak, így el­nökletével legálisan alakulhatott meg 1938 áprilisában a Nemzeti Szocialista Magyar Párt-Hungarista Mozgalom (NSZMP-HM), amelynek Szálasi - a hatályban lévő rendőri felügyelete miatt - egyelőre nem lehetett hivatalosan a tagja. 2 3 A belügyi szervek elnéző magatartása következtében az új párt akadálytalanul kezdhette meg az országos szervező munkát. A korábbi évekkel ellentétben a he­lyi szervezetek már nem titkos vagy féllegális formában, hanem a többi párthoz hasonlóan jogszerűen, a „felszínen" alakulhattak meg. Természetesen a rendőrha­tóságok figyelemmel kísérték az NSZMP-HM tevékenységét, de a legtöbb telepü­lésen a párt tagjainak és szimpatizánsainak nem kellett súlyosabb retorziótól tarta­niuk. Az NSZMP-HM iránti rendkívüli érdeklődés magát a pártvezetést is meg­lepte, a budapesti Andrássy úti központban a tömeges jelentkezésekkel összefüg­gő adminisztratív munkálatokat alig bírták elvégezni, pedig a jelentések szerint 18 helyiség és 33 alkalmazott állt a párt rendelkezésére. Hubay különösen ügyelt ar­ra, hogy a miniszterelnökkel történt megállapodás értelmében a párt részéről szél­sőséges cselekményekre, kilengésekre ne kerüljön sor, militáns szélsőjobboldali­ak pedig lehetőleg ne legyenek tagjai a pártnak. Megindult a szervezkedés vidé­ken is, a csendőrségi jelentések szerint április végén, május közepén már Budapest valamennyi kerületében és másfél tucat nagyobb vidéki településen - többek kö­zött Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban is - megjelent a párt. 2 4 A NSZMP-HM térhódítását a hazai sajtóban történt változások is elősegítet­ték. A Fiala Ferenc által szerkesztett Összetartás hetilap természetesen azonnal az új párt szolgálatába állt, azonban nyilvánvalóvá vált, hogy országos szintű szerve­zettségre törekvő párt napilap nélkül nehezen tud előrelépni. Hamarosan azonban ez a probléma is megoldódott, hiszen ifj. Rupprecht Olivér, a korábban legitimista irányvonalat képviselő Magyarság című napilap tulajdonosa, az újság 1938. má­jus 21-i számában bejelentette lapja „jobbra" váltását, nyíltan felvállalva a nemze­tiszocialista pártok eszmevilágát. Az új politikai irányvonal a hónap végére még hangsúlyosabbá vált, mivel a május 29-i lapszámtól kezdődően maga Hubay Kál­mán vette át a lap főszerkesztését. 2 5 2 3 LACKÓ Miklós 1966. 105-106.; SIPOS Péter 1997. 36-38. 2 4 MOL K 149. 651. f./7. Csendőrségi összesítő jelentések. 1938. április-május. 2 5 Magyarság, 1938. május 21.; május 29. 285

Next

/
Oldalképek
Tartalom