Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Földi Viktória: Az Orczy-család temetkezése Erdőkövesden

Földi Viktória AZ ORCZY-CSALÁD TEMETKEZÉSE ERDŐKÖVESDEN Az arisztokrata családok századok során törekedtek arra, hogy elhunytuk emlékét méltó módon megőrizzék a jövő nemzedékei számára. Családi sírboltokat, mauzóleumokat emeltek ennek megvalósítása céljából. Temetkezési kultúrájuk a pantheonizáció fogalmával hozható kapcsolatba. Széchenyi István az 1843-ban megjelenő Üdvlelde című munkájában nemzetünk kiemelkedő személyeinek közös temetkezési helyét teremtette meg gondolatban.

1 A többletjelentéssel felruházott kultuszhelyek létrejötte felekezeti, családi, állami, lokális, intézményi illetve katonai gyökerekig vezethető vissza.

2 Pierre Nora Az emlékezet helyei című művének elméleti alapvetése abból indul ki, hogy a hagyományos paraszti közösségek, az emlékezetközösségek felbomlásával megszakadt a nemzeti emlékezet folytonossága, s a folyamatosság érzése a helyekbe költözik át. Helyei vannak az emlékezetnek, mivel nincs már valódi közege.

3 Tartósan úgy tud életünk része lenni, ha a múltból megmaradt mesterségesen alkotott emlékhelyekre helyezi a hangsúlyt. A temetkezési helyek felértékelődnek, mivel az emberi emlékezet az idők során szelektívvé válik. Kizárólag arra emlékszik, amit a kommunikációban közvetít és saját társadalmi keretei között képes elhelyezni. A temetkezés esetében a kommunikációs eszközök közé lehet sorolni a funerális reprezentáció (temetői szobrászat) vizuális és verbális jegyeit, melynek társadalmi ágyát az ideológiai töltések, az újratemetések szolgálják. Az Orczy-család temetkezési kultúrája Erdőkövesdet kultuszhellyé alakította. Fejlődésének története a neves mágnás családokkal - Széchenyiek, Andrássyak állítható párhuzamba. A tanulmány az erdőkövesdi Orczy-család és leszármazottaik sírhelyválasztási stratégiáját és temetkezési szokásait mutatja be. 1 CSERNUS-LUKÁCS Lajos - TRIFF Viktor - ZSIGMOND János 1999. 12. 2 TÓTH Vilmos 2000. 3 POTÓ János 2003. 24. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2009. 255