Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Kiss Péter: Az egri líceum az egyetemi gondolattól a „magyar Athen” jelképéig (1754-1950)
csinyes és visszaél helyzetével, hogyan tudott olyan remek középületet emelni, mint a Líceum, amely egy uralkodónak is dicsőségére válna. Az épületről ez olvasható útleírásában: „Az egyetem pompás épületét az ő költségén építették és...nemcsak a lehető legszebb, hanem az intézmény céljának is remekül megfelel, a tanárok lakásai kényelmesek, az osztályok, a termek, a kápolna, a könyvtár és az előadóterem igen fényűző. A két utóbbiban a boltozat festményei nagyon szépek, a könyvtáré a tridenti zsinatot ábrázolja, ahol a püspök megfesttette nem éppen könyörületesen, amint az égi tűz az eretnekek írásait elégeti, az előadóterem falképei pedig allegorikusán ábrázolják a tudományokat. Nagyon kellemes benyomást keltenek, és jobbnak tűntek nekem mint más hasonló műfajú alkotások, amelyeket elsőrangúaknak szoktak tekinteni. Véleményem szerint felette állnak mindannak, amit Itáliában láttam," 14 8 II. József 1784. október 17-én Egerbe látogatott és másnap megtekintette a Líceumot is. Eszterházy a vele való tárgyalás során azt javasolta, hogy a Budáról Pestre áthelyezett és ott helyhiánnyal küszködő egyetemet ideiglenesen helyezzék át Egerbe, de az uralkodó elutasította azt. A látogatásról Eszterházy levelet írt Batthyányi Ignác erdélyi püspöknek, aki korábban egri kanonok volt. Ebben arról is említés történik, hogy felvetődött az egyetemnek Pestről Egerbe történő áthelyezése, de a Líceum szűknek ítéltetett mind a négy kar elhelyezésére. Kazinczy Ferenc több alkalommal is járt a Líceumban. Eszterházy idejében mint kassai iskolai felügyelő látogatott a városba illetve az épületbe. 1789 októberében azt írta a Líceumról, hogy az szinte teljesen üresen áll, és csak a „Normális Oskola és néhány pap kong benne". Egri látogatásának emlékét őrzi „Az egri könyvtár" c. költeménye. Később Pyrker János László érsek idejében többször is járt a városban és lefordította magyarra a főpásztor „A Szent hajdan gyöngyei" c. művét, amely 1830-ban jelent meg. Ennek nyomtatása idején az első ív elkészülte után február 27-én feleségével Török Sophival együtt érkezett Egerbe. Ekkor megtekintették a Líceumot is, amiről a könyvtár vendégkönyvében a következő bejegyzés maradt fenn: „Kazinczy Ferencz Martz. elsőjén 1830. és hitvese Gróf Török Sophie ". 14 9 1816-ban örökítette meg nevét a vendégkönyvben Balkay Pál festő, aki 1808ban Kazinczy Ferenc hívására visszajött Magyarországra és Mezőkövesden telepedett le. Innen 1817-ben Egerbe költözött át és itt is lakott haláláig. 15 0 Ugyanebben az esztendőben látogatott ide a szepesi püspök a későbbi egri érsek Pyrker János László is. 14 8 Idézi KISS Péter 2008. 14 9 KISS Péter 2007, 128. 15 0 Ld. még: A magyarországi első nyilvános és állandó festménykiállítás a Líceumban c. részt 243