Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Kiss Péter: Az egri líceum az egyetemi gondolattól a „magyar Athen” jelképéig (1754-1950)

tartalmú levelet intézett a püspök ugyanezen a napon Torner Ignác könyvtároshoz is.

11

0 1779. májusára a keresett ábrázolások majdnem mindegyike együtt lehetett, mert ebben a hónapban Eszterházy így irt Szirmai Tamás alispánnak: "Úgy emlékszem, hogy kegyelmed Egerben való létiben arra ajánlotta magát, hogy azon tudományokban nevezetes férfiaknak képei közül mellyek az Egri Liceaumban általam fel állítandó Bibliothecámban még kívántatnak, Istvánfinak egyik nevezetesebb Historiografussának képei meg küldetnek; mivel pedig már most csak ez leg inkább hátra vagyon, kívánom meg emlékeztetni azon tett ígéreteire kegyelmedet, ne sajnálljon annak eleget tenni... "

1

U Johann Lucas Kracker mennyezetfreskója a könyvtárteremben A Líceum dísztermei közül a könyvtárterem volt az első, amelynek elkészült a mennyezetfestménye és a berendezése. Jávor Anna szerint „A könyvtárakban hagyományos freskótéma, a tudományok, a négy egyetemi fakultás bemutatását Eszterházy előrelátóan a líceum vizsgatermének mennyezetére szánta. De azt, hogy a Bibliotecha számára sem az elkészült Tridenti zsinat-ábrázolás volt az eredeti program, csak a közelmúltban tárták fel Kiss Péter kutatásai. "

m Eszterházy már 1776-tól a mennyezet boltozatának elkészülését követően levelezést folytatott a kép témájáról. A római ágens (ügyvivő) 1776. október 26-án kelt levelében írta a püspöknek, hogy a vatikáni könyvtárban van egy Mátyás király kép amint könyvtárában foglalatoskodik, és van egy másik kép Ptolemaios királyról, aki 30 tudóssal a Szent írást fordítja. A festmények nagyméretűek, ezért le kellene kicsinyíteni azokat. Lenne festő, aki ezt megcsinálná. Kérdés, hogy a 30 tudóst együtt, vagy külön-külön fesse le? A festő csak akkor tud dolgozni, amikor a könyvtár nyitva van. Eszterházy 1776. november 15-én azt írta az ágensnek, hogy közismert, hogy miért kíván tájékozódni a nagy Mátyás királynak, vagy a vatikáni könyvtárban lévő közbenjáró szenteknek a képe felől. Ennek oka az, hogy „létesített" Egerben egy könyvtárat, ennek mennyezetét festménnyel akarja díszíteni. Nincs tehát szüksége egy festészetileg teljesen kidolgozott képre, hanem elegendő ha a festmény csupán úgy van lerajzolva, hogy azon az ábrázolás mikéntje tükröződik. Az ágens 1777. január 11-én kelt levelében arról tájékoztatta a püspököt, hogy több festővel tárgyalt a Mátyás király kép lerajzolása ügyében. A fő akadályt az jelenti, hogy a könyvtár csak bizonyos napokon van nyitva, a festők pedig 11

0 KISS Péter 2001. 231. 11

1 Idézi JÁVOR Anna 1993. 181. 11

2 JÁVOR Anna 2004. 141. 224