Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Kiss Péter: Az egri líceum az egyetemi gondolattól a „magyar Athen” jelképéig (1754-1950)
oktatáshoz, ezért a vármegye vezetése Szmrecsányi Lajos érsekhez fordult azzal a kéréssel, hogy átmenetileg a Líceumban működhessen az új oktatási intézmény. Az érsek teljesítette a kérést és a tanfolyam itt kezdte meg működését, de a főpásztor és a vármegye megállapodásnak megfelelően csak néhány évig növelte az épületben működött oktatási intézmények számát. A miniszteri rendelkezés értelmében egyszerre 100 hallgatót vehettek fel az új iskolába. 9 3 Az Egri Római Katolikus Fiú Felső Kereskedelmi Iskola 1919-ben leány felsőkereskedelmi iskola jött létre az angolkisasszonyok egri intézetében. A fiúk részére 1921-ben szervezni kezdett felsőkereskedelmi iskola szellemi atyja Subik Károly érseki titkár volt. Az intézmény létrehozásának anyagi fedezetét az érsek, a főkáptalan, Eger város, az Egri Egyházmegyei Bank, a Heves megyei Takarékpénztár, az egri lemezárugyár, a Hangya Szövetkezet, Müller Ferenc kereskedő, Takács István és az Egerben megjelenő Egri Népújság fedezte. Az újság csak egyszeri támogatást biztosított, a többi támogató azonban az elkövetkezendő tanévekre is vállalta az általa felajánlott összeg befizetését. A szervező bizottságnak tagja volt Bobory György főispán, Böhm János és Nagy János kanonokok, Trak Géza polgármester, Subik Károly és Veszprémy Dezső a leány felsőkereskedelmi iskola igazgatója. A bizottság 1921. augusztus 24-én tartott ülésén megbízta Veszprémy Dezsőt a szervezeti szabályzat és a költségvetés összeállításával valamint a tanári kar szervezésével. A minisztérium 1921. szeptember 13-án adott engedélyt az intézmény működéséhez. A tanítás október 17-én kezdődött 31 tanulóval a Líceum II. emeletén két teremben. Az egyik a tanterem a másik a tanári szoba volt. Az intézmény 1923-ban nyilvánossági jogot kapott, és innentől kezdődően volt saját tantestülete. Ugyanekkor a miniszter az igazgató és három pedagógus részére államsegélyt engedélyezett, amely fizetés kiegészítést jelentett. Az iskola igazgatója 1923-tól 1939-ig dr. Óriás Nándor jogakadémiai tanár volt. Az intézményben tevékenykedett az őt igazgatói székében követő dr. Angyal Lajos valamint dr. Lénárt János és dr. Scheffler (Somlay) Mihály is. 1928-ban már párhuzamos osztályokkal indult az I. évfolyam, majd 1937-től valamennyi évfolyamon párhuzamos osztályok voltak. 1940-ben az iskola kereskedelmi középiskolává lett átszervezve, mert "a kereskedelmi középiskola az általános műveltség megkívánható mértéke mellett szakirányú képzettséget ad. " A jelentkezők létszáma miatt 1941-től a harmadik párhuzamos osztály indítása is megtörtént. Ekkor a tantestületnek nyolc itteni főállású, három helyettes 12 2 KISS Péter 2007. 241-242. vesd össze BAKÓ Zsuzsanna 2002. 212
