Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Kiss Péter: Az egri líceum az egyetemi gondolattól a „magyar Athen” jelképéig (1754-1950)

Trefort Ágoston miniszter rendeletére 1874-től a jogakadémiák a doktorkreálás és a tanárképesítés kivételével az egyetemi jog-és államtudományi karokkal azonos jogállást kaptak, a tanulmányi idő pedig 3 évről 4 évre emelkedett. 1880-ban Trefort a jogakadémiák nagy számára hivatkozva azt kérte, hogy Bartakovics érsek önként szüntesse meg az egri intézményt, vagy járuljon hozzá, hogy valamelyik királyi jogakadémiával összevonják. A főpásztor azonban egyikre sem volt hajlandó. Az 1880/81 -es tanévtől kezdődően jelentek meg a kar éves jelentései nyomtatásban „Az egri érseki joglíceum évkönyve" címmel. Az 1919. IV. 2-i rendelettel a jogakadémiát is államosították de a tanári kart a helyén hagyták. 1923-tól teljesen megvonták az intézménytől az államsegélyt azzal az indoklással, hogy túl sok jogászt képeznek a hazai iskolák. Ekkortól az intézet kizárólagos fenntartója az érsek és a főkáptalan lett. Az 1923/1924-es tanévben az I. évfolyamon az I. félév nem indult. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1927-ben a közhivatali állások elnyeréséhez szükséges jog- és államtudományi vizsgák megtartásának jogát a felekezeti intézetektől elvette. 1936-ban Hóman Bálint ellátogatott Egerbe, és ennek során felkereste a jogakadémiát is ahol kötetlen beszélgetést folytatott az intézmény tanári szobájában. Az 1940. évi XXVIII. tc. 4-ről 2-re csökkentette az évfolyamok számát, de a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1941. IV. 22-én engedélyezte a 4 évfolyamot. Az 1943-tól-1947-ig tartó időszak történéseit ld. „A Líceum építését motiváló egri egyetemi gondolat története 1754-1950" c. fejezetben. 1948-ban a jogakadémiát államosították, ugyanakkor az 1948/49-es tanévtől jog- és közigazgatás tudományi karrá szervezték át, fönntartója pedig a vallás- és közoktatásügyi minisztérium lett. 1949. augusztus végén a jogakadémiákat - köztük az egrit is - megszüntették. 1874-ben Danielik János püspök a jogakadémia igazgatója saját könyvtára nagyobb részének átengedésével letette a kari könyvtár alapját, amely az intézmény 1949-ben történt megszüntetésekor 9193 művet foglalt magába 10963 kötetben. A jogakadémia hallgatósága az 1931/32-es tanév elején dr. Tóth József jogtanár kezdeményezésére és szerkesztésében Vita Academica címmel folyóiratot indított. A korabeli híradás szerint „A Vita Academica nem akart más lenni, mint elsősorban tükör, amelyben a jogakadémiai polgárság a saját katolikus és tudományos törekvéseit meglássa. Kapocs akart lenni másodsorban, amely egy felől a jogakadémia polgárait a jogakadémia egykori hallgatóival összekösse, másfelől az egri érseki jogakadémiát szorosabban hozzáfűzze az egyetemes katolikus magyarsághoz. " Az Egri Jogakadémia Barátainak Szövetsége ezekkel egyetértve a Vita Academicat a saját hivatalos sajtóorgánumává tette, és a szövetség valamint az Egri Jogakadémiai Kör tagjai tagilletményként kapták meg. Az Egri Jogakadémiai Kör az 1909/1910-es tanévben jött létre az 1865/1866-os tanévtől működött Jogász Segélyegylet, az 1885-ben alakult Egri Jogász Olvasókör 201