Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Kiss Péter: Az egri líceum az egyetemi gondolattól a „magyar Athen” jelképéig (1754-1950)

Konkoly-Thege Miklós ógyallai csillagász 1879-ben végig látogatta a hasonló hazai intézményeket, köztük az egrit is. Ezt követően levelet intézett Samassa József érsekhez, fájdalommal vévén tudomásul az egri csillagvizsgáló állapotát. Válaszában az érsek ezt írta: „sajnálom, hogy nem tehetek semmit az új csillagvizsgáló berendezésére, mert jelenlegi jövedelmeim mélyen a kalocsai érsek jövedelme alatt maradnak. "

3

9 A már említett Albert Ferenc 1852-ben meteorológiai megfigyelő állomást rendezett be. Budán 1825-től 1848-ig már végzett ilyen megfigyeléseket, amelyeket a korabeli sajtóban tett közzé. Amikor Egernek is lett rendszeres helyi sajtója, akkor ott tette közkinccsé megfigyeléseinek eredményeit. Később ezek a közlések elmaradtak, mert mint az 1 872. évi Meteorológiai Évkönyvben olvasható, Albert Ferenc „..aki eddig az észleletek vezetését átvállalta, tanfelügyelővé történt kinevezése óta már nem küld be észleleteket. " O volt a Líceum utolsó csillagásza.

4

0 1896-ban a millennium alkalmából az akkor már muzeális értékű műszereket helyreállították és többet az ezredéves kiállításon be is bemutattak, mint pl. a Sisson műhelyében készült Dollond távcsövet is. 1906-ban Csekó Gábor prépost-kanonok az 1875-ben alakult Egri Egyházmegyei Irodalmi Egyesület elnöke helyet kért az egyesületnek a Líceumban ahol "kéthavonkint választmányi üléseit tarthatná, könyvtárát és kiadványait elhelyezhetné... kiadványaink ez idő szerint ugyanis a lyceum csillagásztornyának egyik nehezen megközelíthető fülkéjében vannak ideiglenesen, de már évtizedek óta, elraktározva... "

4

I 3

9 ZÉTÉNYI Endre 1962.401. 4

0 ZÉTÉNYI Endre 1962. 401. 4

1 KISS Péter 2008. 3. kép. A csillagvizsgáló 1896-ban kiállított műszereinek jegyzéke 190