Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Kiss Péter: Az egri líceum az egyetemi gondolattól a „magyar Athen” jelképéig (1754-1950)
hogy csak érseki segítséggel vált lehetővé az épület és a benne működő intézmények fenntartása. 3 2 A Líceumot az államosításig a benne működött intézményekkel együtt az egri főegyházmegye tartotta fenn. A csillagvizsgáló és a meteorológiai megfigyelőállomás Eszterházy a csillagvizsgáló tervezésére Hell Miksát kérte fel, aki már 1762-ben munkához látott. A püspök ugyanebben az esztendőben kiküldte hozzá Bécsbe az egyházmegye Balajthy Máté nevű papját csillagászatot tanulni. Fellner Jakab a megadott tervek szerint 1765 májusában jelölte ki a csillagásztorony helyét a Líceum alapterületén. 1773 tavaszára készültek el a meridiánterem boltozatai. Hell Miksa írta elő, hogy miként történjék a napsugár beeséséhez szükséges nyílások utólagos kivésése. Mivel Balajthy Máté végül nem felelt meg a várakozásoknak, Eszterházy 1774-ben az egyházmegye egy másik papját Madarassy Jánost küldte ki Hell Miksához. Feladata volt a műszerek megrendelése illetve beszerzése, valamint a szakkönyvanyag gyarapítása is. Hell utasítására módosították az eredeti terveket és camera obscurát (sötétkamrát), valamint obszerváló helyiséget emeltek. 1776. május 17-én Hell Miksa és Madarassy János együtt érkeztek Egerbe, ahol első feladatuk a nyugati teremben a délvonal (Linea Meridionalis) kitűzése volt. Ehhez a munkához fel voltak szerelve hordozható, kalibrált quadránssal és ingaórával. Hell a délvonalat carrarai márványból rakatta ki, amihez kiegészítésül tárkányi csiszolt szürke mészkövet használtak. A délvonalon minden napfényes délben megfigyelhető a napsugár beesése, amely az egri valódi delet jelzi. Hell itt tartózkodása során meghatározta Eger földrajzi szélességét is. Az itteni, valamint a budai obszervatóriumban végzett földrajzi szélességi és hosszúsági mérésekről az 1780-as csillagászati évkönyvben számolt be. 1778-ban Hell Miksa kidolgozta a forgó kupola tökéletesített tervét, amely jobban ellenállt a szél erejének. Az ő modellje alapján 1779-ben Fazola Lénárd egri lakatosműhelyében készült a forgatószerkezet és a kupola harang alakú vörösréz burkolata. A 9. emeleten kapott helyet a sötétkamra, és abba szerelték be az ún. panoráma-periszkópot, amit szintén Hell tervezett a „vendég mulattatására " 3 3. Az Egri Főegyházmegyei Levéltár Hell Miksa 28 db olyan levelét őrzi, amelyeket Eszterházy Károlyhoz intézett. Az egyik 1774-es keltezésű levelében így írt:,,Kívánom, hogy a Specula és az egri egyetem a legcélravezetőbb tudományossággal felszerelve legyen hasznára az égbolti dolgok kutatásában. " 3 2 BOROVSZKY Samu 1909. 424. 3 3 ZÉTÉNYI Endre 1970.450. 188
