Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Kiss Péter: Az egri líceum az egyetemi gondolattól a „magyar Athen” jelképéig (1754-1950)
A Líceum „szabadonálló, négyzetet körülzáró, belső udvaros kétemeletes középület, három homlokzatán a rizalitokban freskókkal díszített termek, a keleti homlokzaton nyolcszintes csillagásztorony. Épült 1763-1782 között. " 3 0 A Líceum fenntartásáról Eszterházy 1799-ben a következőt írta: „Megvallom, hogy nem kis gondra adott okot nekem a nagyméltóságú királyi helytartótanács 1792. évi október hó 12. napján kiadott rendelete, amely többek közt ezt tartalmazza: őfelsége erősen hiszi, hogy előre gondoskodni fogok, hogy a líceumot állandó és elégséges alap biztosítsa örökre. Jóllehet engem ugyan megsegített Isten tiszta jósaga annyira, hogy papságom segítségével az épületre, a professzorok fizetésére és egyéb járulékokra, szükségekre minden (költséget) tudtam vállalni idegen segítség nélkül, és maga az alap eddig is már inkább gyarapodott volna, ha nem jött volna közbe akkora változás, és a kispapság időközben máshova áthelyeztetvén mind a filozófiai, mind a jogi fakultás bizonytalan nem lett volna, és magánpénztáram is nagyobb összeggel ellátva rendelkezésre állt volna előbb, mint később, de más egyéb előre nem látott terhek is keletkeztek, amelyek szintén ezt a pénztárt apasztották eddig... " A püspök által létrehozott fenntartási alap azonban nem sokáig maradt egyben. Eszterházy halála után sor került az egri egyházmegye felosztására, amelynek során területének egy részéből létrejött a kassai valamint a szatmári püspökség, az egri egyházmegye pedig érseki rangot kapott. Ennek a folyamatnak része volt az egyházmegye javainak felosztása is, amelybe beletartozott a Líceum fenntartási alapja is. Eszterházytól származott az a 70.000 frt összegű alapítvány, amely teljes egészében a Líceum fenntartására szolgált. A püspök végakarata az volt, hogy ez az összeg osztatlanul és mindig a líceumé legyen. Az egyházmegye javait felosztó bizottság tiszteletben tartotta az alapító szándékát és ehhez a tőkéhez nem nyűlt hozzá. A Líceumnak azonban volt még egyéb tőkéje is, mégpedig az a 120.000 frt amit az egyházmegye papsága adott össze többszöri gyűjtés során. A bizottság itt azt tartotta a legigazságosabbnak, ha ennek az összegnek a felét azaz 60.000 frt-ot meghagy a Líceumnak, míg a másik felét két egyenlő részre osztva a másik két egyházmegyének juttatja az eredeti célnak megfelelve, kizárólag a kispapok neveltetésére. Rendelkezett arról is, hogy amíg a két új egyházmegye ily célra nem tudja hasznosítani a 30-30.000 frt-ot, addig a Líceumban kell oktatni a két püspökség arányos számú papnövendékeit is. 3 1 Az egyházmegye felosztása során megcsappant líceumi fenntartási alap 181 l-ben a napóleoni háborúk idején a devalváció miatt olyan mértékben vesztett értékéből, 3 0 DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál 1972.465. 3 1 KISS Péter 2005. 241. 187
