Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Kiss Péter: Az egri líceum az egyetemi gondolattól a „magyar Athen” jelképéig (1754-1950)
Eszterházy tehát csak ekkor, 1793 januárjában adta fel az egyetem létesítésére vonatkozó tervét. A püspök az évtizedek során történteket követően az említett hoszszas levelezésnek a végén vette tudomásul, hogy a Líceumnak nem lesz egyetemi rangja. A Helytartótanács ugyanis még a líceumi (főiskolai) szint állami elismerését is csak nehezen, az általa előírt feltételek teljesítését követően adta meg. Eszterházy ezért írta levelében, hogy még ez is "vigasztalás"-ára szolgált. Ekkor és ez jelentette az eredeti tervének és a II. József halálát követően újjáéledt reményeinek végleges feladását. Ezen a lemondáson az sem változtatott, hogy 1794ben Jenes József matematikai professzor személyében már harmadik papját küldte Bécsbe csillagászatot tanulni, de az sem, hogy a püspök 1799-ben „az úgynevezett egyetemi házat vagy líceumot " említi. 1882-ben Szolcsányi Hugó egri jogtanár azt írta helyi sajtóban, hogy „Kérdjük már most, váljon nem volna-e alkalmas városunk arra, hogy egyetemi székhely lehessen? nem állana-e városunk és vidékének érdekében, hogy a szellemi művelődés egyik gyúpontját képezze? végül azt, hogy alkalmas-e a jelen pillanat ezen kérdés felvetésére, illetőleg felelevenítésére? Kétségtelenül a kérdés sikerteljes megoldása Eger város anyagi erejét messze túlszárnyalja. " 1892-ben a korabeli sajtó arról írt, hogy „Egy magyar kath. egyetem fölállításának égető szüksége már akkor élénk felszólalás tárgya volt, midőn hazánkban a két, s illetve három tudomány-egyetem kevésnek bizonyult s egy negyedik egyetem felállítása közohajtássá vált. Ez alkalommal az is meg volt vitatva, hogy a tervbe vett magyar kath. egyetem hol állittassék föl. Már akkor kimondatott, hogy e czélra legalkalmasabb hely Eger, mind középponti fekvésénél, mind azon kedvező körülménynél fogva, mert Eger e czélra egy pompás épülettel: az Esterházyféle lyceummal rendelkezik. " Sem a cikknek sem a benne leírtaknak nem lett folytatása. 1893-ban már elkezdődött a készülődés a honfoglalás 1000. évfordulójának megünneplésére. Ennek kapcsán olvasható az egyik cikkben, hogy „Eger városának kulturai alkotásokkal, irodalmi művekkel kell emelni az ezeréves ünnep fényét. A kultúrai alkotások között első helyen áll az egyetem. Ezt karoljuk fel, ennek létesítése ügyében tömörüljünk, mert az egyetem arra van hivatva, hogy Egert valóban nagygyá, gazdaggá, hatalmassá és műveltté tegye. Erre áldozzon a város, megye, szegény és gazdag egyaránt. Az egyetem létesítése vagy megalapításának a kezdeményezése volna igazi ezeréves emlék. " 2 I 1943-ban Gyomlai László a Magyar Irodalom- és Művészetpártoló Egyesületben fölvetette az egri egyetem közel 200 éves gondolatának megvalósítását, amit az egyesület elnöke és Harsányi Zsolt író is támogatott, de ennek nem lett 2 1 KISS Péter 2008. 182
