Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Giber Mihály: Adatok az egri püspökvár középkori építéstörténetéhez II.
képek). A Tömlöc-bástya kutatásának java része 1957-1966 között esett meg (azaz nagyjából a palota kutatásával egy időben), de kisebb kiterjedésű kutatásokat később is végeztek a védőmű területén. 7 2 Az alábbiakban először a két torony kutatását, azonosítási kérdéseit mutatom be, majd néhány észrevételt fűzök hozzá mindehhez. A Tömlöc-bástyát a feltárás kezdetén teljes mértékben kora újkori és újkori feltöltés takarta be (19. kép), csak a bástya nyugati fala emelkedett a felszín fölé. 7 3 A feltárás célja a XVI. század eleji-közepi (de mindenképpen az 1552 utánra keltezett feltöltés létrejötte előtti) szint elérése volt. Egy-két kisebb felületet leszámítva tovább nem is jutottak. 7 4 A XVI. századi szintet abszolút meghatározta a palota nyugati végén lévő reneszánsz keretezésű ajtó (25. kép) 7 2 1957: Jelentés az egri várban végzett ásatásról, MNM RA, 118.E.II. 1958: Jelentés az egri várban végzett kutatásról, MNM RA, V. 110/1961. 1959: Jelentés az egri várban végzett feltárásról, MNM RA, XVIII.487/1961. 1960: Jelentés az egri várban végzett feltárásról, MNM RA, VI/72/1962. 1961: Jelentés az egri várban végzett feltárásról, KÖH Tervtár, ltsz. 25570. 1962: Jelentés az egri várban végzett feltárásról, MNM RA, XIV.343/1963 1963: Jelentés az egri várban 1963. I. felében végzett feltárásról, ill. Jelentés az egri várban 1963. II. felében végzett feltárási munkákról, mindkettő': MNM RA, VI.74/1964. 1964: Eger, Várásatás, Jelentés, DIVM RA. ltsz. RA 334. 1965: Az egri vár feltárásáról, Jelentés és Ásatási napló, DIVM RA, ltsz. RA 335, KÖH Tervtár LTSZ. 25574. 1966: Eger, Várásatás, Ásatási napló, DIVM RA, ltsz. RA 351, KÖH Tervtár 25575, MNM RA XI. 174/1967. A későbbi kutatáshoz lásd például a Földbástyából a nyugati várfalra vezető lépcső építésekor talált rézsűs falsíkot. ÁN 1975. 39. sz. rajz. 7 3 KOZÁK Károly 1964. 221. A feltöltés jelentős része a leletanyag alapján a XVI. század közepéről származott, amikor feltehetőleg az 1552-es ostrom után épületből származó törmelékkel a Tömlöc-bástya udvarát rézsűsen, nyugatról kelet felé emelkedően feltöltötték (ÁN 1963. 9. sz. rajz, KOZÁK Károly 1964. 26. kép, KOZÁK Károly - SEDLMAYR János 1972. 248. kép, ill. jelen dolgozat 16. kép). Az előkerült leletanyagban gótikus és reneszánsz kő-, padlótégla-, kályhacsempe- és edénytöredékek, középkori kályha keresztrózsája, továbbá fémeszközök voltak, sőt ajtó- és ablakkeretek maradványai is. Kiemelt jelentőségűnek mondhatók II. Lajos és I. Ferdinánd ezüst denárai. A leletanyag nagy részének származási helyeként - a leletek jellege alapján - az ostrom során feltehetőleg erősen összelőtt palotát határozták meg. A leletanyagra lásd: ÁN 1962. 11-12, ÁN 1963. 2., 9-12. és 14., KOZÁK Károly 1964. 222-225. DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 97, KOZÁK Károly - SEDLMAYR János 1972. 251-253. A XVI. századra datált feltöltési réteg tetején egy hevenyészett kialakítású, nyugati oldalán cölöpökkel, keleti oldalán vékony kőfallal megtámasztott és kőlapokkal burkolt lépcsőt találtak, mely a XVI. század második felében a bástya északi oldalán vezető lőrésekhez, ill. talán a palota emeletén lévő védőálláshoz való eljutást is biztosíthatta a várudvar, azaz dél felől. A lépcsőre lásd: KOZÁK Károly 1964. 230-231, DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 97, KOZÁK Károly - SEDLMAYR János 1972. 249-251. 7 4 Kozák Károly 1964-es és 1966-os tanulmányaiban meg is írta, hogy a feltárás nem tekinthető befejezettnek a Tömlöc-bástyában, hiszen csak a XVI. századi szintig jutottak. KOZÁK Károly 1964. 234. és KOZÁK Károly 1966. 104. 17
