Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Misóczki Lajos: Heves és Külső-Szolnok vármegye a Rákóczi-szabadságharc idején

Glöckelsperg br., császári tábornok a Duna mentén sikeresen támadott a kuruc se­regekre. Rákóczi erre feladta a dunántúli haditervét, és a Vág vidékére tört, hogy Ludwig Herbeville gr., császári tábornagynak, a magyarországi csapatok főpa­rancsnokának hadát kiszorítsa. Azonban a terve a kuruc parancsnokok fegyelme­zetlensége miatt meghiúsult. Gr. Herbeville a felmorzsolástól megmenekült sere­gét szeptemberben Csallóköz-Komárom-Buda-Algyő-Várad útvonalon Zsibóig vezette, hogy segítse az erdélyi császári csapatokat. Rákóczi serege válságos na­pokat élt át. 17 0 Július 3-án, Gyomron a fejedelem tábori mustrát vagy katonai szemlét tartott. Nagy volt a tét. Hogyan mentheti meg hadseregét, annak harci szellemét; hogyan folytathatja hadjáratát; hogyan őrizheti meg serege bizalmát? Felsorakozott katonáihoz szózatot intézett. Kijelentette, hogy a katonaság ügyét nem áldozza fel a nemesi érdekeknek. Nem köt békét. A haza szabadsága és egyéni boldogulásuk elválaszthatatlan. „Magatok pedig, ó, fiaim, ó, társaim, se­gítsétek... igyekezetimet,... hogy veletek élet s halál között kereshessem oly szívvel, az mint kezdtem hazám (és) mindnyájunk boldogulásira... Nem kívánok birodal­mat, nem kincset tületek s nem egyebet: az igaz bátor szívet, hogy az magaméval összekapcsolván, veletek éljek, és haljak!" 17 1 A kuruc egység megmaradt. A há­ború tovább folyt. Az észak-magyarországi hadjárat is befulladt az augusztus 11-i vöröskői vagy pudmerici kuruc csatavesztéssel. A kuruc sereg harci kezdve még­is töretlen maradt. A vereség és az új császár-király, I. József ígéretei ellenére a fe­jedelem úgy ítélte meg a kialakult belpolitikai helyzetet, hogy eljött az országgyű­lés ideje. 1705. szeptember 12-én II. Rákóczi Ferenc nyitotta meg a szécsényi Borjú­páston az országgyűlést. A tábor közepén állt Rákóczi fejedelmi sátra (Bethlen Gábor 12 árbocos, immár 92 évvel korábbi nagysátra). Ezt az udvari méltóságok és hivatalnokok, a hadvezérek, 25 vármegye és a szabad királyi városok sátortábora vette körül. A hevesiekét a nógrádiak és a turó­ciak, valamint a trencséniek sátra fogta közre. 17 2 Az országgyűlés főbb mozzanatai: A fejedelmet a megjelent rendek nevében Telekessy István egri püspök üdvözölte. 17 3 Ráday Pál kancelláriai igazgató vala­mennyi küldött nevében folytatta „dicséretes magyari stílussal" az üdvözlését. 174 Rákóczi ekképpen örökítette meg az első nap bevezető eseményeit: „A megnyi­tás Veni Sancté-val kezdődött, amelyet az egri püspök celebrált. Az első ülésen 17 0 ASZTALOS Miklós 2000. 186-187. 17 1 KÖPECZI Béla-R. VÁRKONYI Ágnes 1976. 194-195. 17 2 Ifj. Csécsy János sárospataki tanár egykorú helyszínrajza a szécsényi országgyűlésről. Közli: THALY Kálmán 1866. záró melléklet 17 3 SUGÁR István 1984. 384. 153

Next

/
Oldalképek
Tartalom