Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)
Misóczki Lajos: Heves és Külső-Szolnok vármegye a Rákóczi-szabadságharc idején
Április 29-május 2. között életbe léptetett rendeleteivel az ország katonai kiadásainak fedezésére lefoglalta a róm. katolikus egyháznak járó dézsmát, és szabályozta a tizedszedést. Az Instructio Decimatorum alapján a „közjó szeretetéből" kellett ekképp döntenie - írta -, hogy a szegénység terhe könnyebbedjék. Két szempont vezérelte: 1.) az ország haszna, a köz, a haza, a nemzet érdeke, 2.) „a szegény ember könnyebbsége". n i A dézsmák lefoglalásával azt remélte, hogy elodázhatja a készpénzadó kivetését. A fejedelem május közepére befejezte a Hadi Comissariatus vagy Hadseregellátó Hivatal átszervezését. Vezetőjévé gr. Bercsényi Miklós sógorát, gr. Csáky Istvánt, Bereg és Ugocsa vármegye főispánját tette. Csáky mellé fizető, élelmező, ruházó, tüzérségi és felfegy vérző komisszáriusok kerültek. A kisegítő és helyettes komisszáriusokat a komisszáriusok, azokat a főkomisszáriusok irányították. Valamennyiüket a fejedelem titkára, Pápai János felügyelte. Első ellenőrző körútjára 1705 március-április hónapban küldte ki Egerből Rákóczi. Megvizsgálta a nyugtákat, a kifizetések indokait. 13 8 Rákóczi gazdaságpolitikáját szolgálta a számottevő hazai kereskedők első gyűlése is, amelyet június 6-ra egri táborába hívott össze. A tanácskozás eredményére utalt a kereskedés módjáról kibocsátott rendelete. Külföldi árut csak állami ellenőrzés alatt álló kereskedők hozhatnak be. A belföldi kereskedőket a szomszédos országokkal kereskedésre ösztönözte. Fő célja volt, minél kevesebb nemesfém kerüljön ki a kereskedelmi forgalomba külföldre. Ezért oda a cserekereskedelmet szorgalmazta. A belső kereskedelmet rendeletekkel segítette. 13 9 A fejedelem a kettős vármegye vagy az ország más településeinek dolgaival hasonló odafigyeléssel foglalkozott. Seregellátás ügyben Heves és Külső-Szolnok vármegyéhez 4 felszólítást juttatott. Egerben 69 levelet, végzést, parancsot, határozatot, utasítást keltezett, és küldött 42 helyre, szerte az országba. 14 0 Vármegyei útján Gyöngyösről egy, Jászárokszállásról két levelet küldött. A fejedelem jellemére utalnak a következő intézkedései: március 5-én felszólítja komisszáriusát a szendrői rabok (hadifoglyok) megfelelő ellátására; március 13-án a megyaszóiakat értesíti taxájuk elengedéséről; március 24-én mecénásként a kassai festőnek, Bogdán Gottfriednek szőlőbirtokot ajándékoz; március 29-én elrendeli a sárospataki kihágásokat (dúlásokat) elkövető katonák számonkérését, ügyük kivizsgálását; április 26-án alapítványi összeget fizettet a szendrői barátoknak (ferenceseknek). 14 1 13 7 KÖPECZI Béla-R. VÁRKONYI Ágnes 1976. 179. 13 8 SUGÁR István 1991. 17. 13 9 KÖPECZI Béla-R. VÁRKON YI Ágnes 1976. 179. I4( ) BÁNKÚTI Imre 1990. 145., 146. Egy részük fogalmazvány 14 1 Uo, 47., 51., 54., 59., 68. 148
