Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Misóczki Lajos: Heves és Külső-Szolnok vármegye a Rákóczi-szabadságharc idején

polgári, magán ügyeket is. 1707-ig a postahálózat intézményét Borsod vármegyei nemes, Szepesi János főpostamester igazgatta.

10

1 Székhelye hol Miskolcon, hol Egerben volt. Az utóbbi helyen, 1705. március 4-én tette közzé azt a kilenc pontos utasítást, amely megszabadta a postateendőket.

10

2 Tudjuk, voltak hivatalos és utazási engedéllyel (^útlevéllel) közlekedők, magán utasok is. Talán az utazási engedély kiváltása okozott hátrányt, mert nem nemesnek vagy a fejedelemi udvartól, vagy a vármegyétől, esetleg a mezővárostól kellett kérni. Kivétel nem volt. A papok és szerzetesek is csak útlevéllel utazhattak.

10

3 Négy út - vagy főpostavonal ismert. A középső fővonal vezetett át a kettős vármegyén: Nagyszombat-SzeredMocsonok-Nagykér-Verebély-Léva-Ipolyság-Vadkert-Acsa-Hatvan-Gyöngyös -Verpelét-Eger-Apátfalva-Daróc-Ónod-Szerencs-Tokaj, Erdélybe. 1706-ban ebből új vonal nyílt Egerből Mezőkövesd-Emőd-Onod-Tiszaluc-Hajdúnánás -Nyírbátor-Nagykároly-Szatmár-Erdély irányába.

10

4 A fejedelem nem kis érdeme, hogy a háborús körülmények közt nagyobbra fejlesztette a postai közlekedést, mint amilyennek találta.

10

5 II. Rákóczi Ferenc gyakran tartózkodott hosszabb időn keresztül Gyöngyösön és Egerben. Előfordult, amikor a teljes udvartartása vagy fejedelmi székhelye Gyöngyösön, Egerben vagy Miskolcon volt. Gyöngyöshöz fűződő kapcsolata végig megmaradt, az 1704. évi béketárgyalások után is. Amikor itt állomásozott, az udvarházában lakott főtisztjeivel és a külföldi követekkel, udvartartásával. Kíséretének tagjai olykor a ferencesek éppen újjáépülő, jelentősen bővülő kolostorában szálltak meg.

10

6 A körülményekhez képest a nagyobb településeken a polgári átutazók vagy akkor vonuló seregek tiszti karának elszállásolásával és ellátásával közvetve is törődött. Ösztönözte a vendégfogadó helyek kialakítását, vagy éppen azok építését. A vármegye hevesi részén Pásztón, Hatvanban, Verpeléten és Egerben található erre kezdeményezés. A vármegyék követeit néha tömegesen fogadta, akik 1704-ben, Gyöngyösön, a két béketárgyalás idején a főurak piactéri udvarházain túl a szomszédos gyöngyöspüspöki Arany Angyal fogadó elődépületében - 1708. 10

1 BEKES Dezső-VERES László 1984. 75. 10

2 KAMODY Miklós 1976, 2. 10

3 BACHO László, Dezséri 1938. 41. A sok eset közül: Pál deáknénak, hogy Gyöngyösre utazhasson Sentéről (=Semptéről) úti passzust adtak. Vö.: THALY Kálmán 1901. 506. 10

4 KAMODY Miklós 1976. 5. 10

5 MÁRKI Sándor 1909. 352. 10

6 MOLNÁR József 1969. 19-20. A ferencesek szállásadása már a korábbi évszázadokban is általános volt: „(A) hivatalos utazó török tisztviselők, sőt jobb keresztény kereskedők és utasok is nagyon szerettek a ferences barátoknál megszállni, akik a vendéglátás elöl nem térhettek ki." BACHÓ László, Dezséri 1941. 181. 142