Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Giber Mihály: Adatok az egri püspökvár középkori építéstörténetéhez II.

lönben nem helyezhették volna el rajta címerét.

4

5 Másfelől azt is mutatja a címerkép, hogy a kapu már Hippolit idejét megelőzően állt. Tudniillik a boltív utólag épült a kaputorony homlokzatához, amit igazol, hogy az ív kövei elzárják a csapórács hornyát, melyet emiatt már nem lehetett használni. Ma is megfigyelhető, hogy a festés átfordul a boltívre. Azonban ma már nem látszik, hogy eredetileg a címerkép egy falfülkében helyezkedett el (31. kép), melynek felső határát a boltív középső szakasza jelentette, két oldalát pedig egy köpenyezés, melyet az elé a falfelület elé húztak fel, amelyiken ma a címer látható. A címerkép festése ennek a falfülkének az oldalára is átfordult.

4

6 A fülke oldalsó részét képező falazatot - valószínűleg a helyreállítás során - a rajta lévő festéssel együtt elbontották. A címerkép felső részénél ma is törtköves falazás figyelhető meg, de ugyancsak törtköves falazatú volt a fülke két oldalán lévő fal is, melyre a festés átfordult. A címerkép alatt ma szabályos kövekből épült falazás helyezkedik el. A címer alatti lőrés utólagos, XVI. századi kialakítású, mindenesetre a Houfnagel-féle metszeten (6. kép) a kapu déli oldalán kivehető két lőrés közül az alsóval azonosíthatjuk a ma is meglévőt. A címer a metszet készítésének idején már el volt falazva. A rézsűs elfalazással végül a lőrést is elzárták. A torony eredetileg négy szintre tagolódhatott, melyek közül ma csak az alsó kettő van meg. Az alsó szint a tulajdonképpeni kapualj. A kutatás során megtalálták a déli homlokzat keleti oldalán - közvetlenül a kváderfalazat mellett - a kapunyílás élszedett keretkövének szárát és felső szögletét.

4

7 Korábban úgy vélték, hogy a kapu valószínűleg két részre volt osztva; keleti részét a gyalogosok, nyugati részét a kocsik és a lovasok használhatták. A kapu két felét az elképzelés szerint pillér választotta el.

4

8 Ennek azonban semmi nyoma nincs. A kapualj sem elég széles hozzá és a helyreállításkor sem alakítottak ki semmi olyan részletet, aminek a kaput kettéosztó pillérre kellene utalnia, pedig, ha lett volna pillér, biztosan jelezték volna helyreállításkor. Ezt tehát elvethetjük. A 3,50 méter széles kapualjnak udvar felőli szakasza boltozattal épült. A boltozat két homlokíve nagyméretű kövekből készült, köztük a boltozat törtkövekből áll.

4

9 A kapualj külső szakaszán fafödémes térrész helyezkedett el, melynek két oldalán egy-egy szegmensíves záródású ülőfülke (34. kép) található,

5

0 melyek 4

5 A címer készítésének idejét 1501-1503 közé teszi: DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1967. 92, SEDLMAYR János 1969. 1. 4

6 DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 87. KÖH Fotótár: 67456, 86011. Az archív felvételek 1969-ben készültek. 4

7 DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1967. 90, SEDLMAYR János 1969. 2. 4

8 SEDLMAYR János 1969. 2, DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 87. 4

9 ÁN 1967, 16. 5

0 Jelentés 1967, 4, SEDLMAYR János 1969. 3, DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 89. 13