Veres Gábor szerk.: Agria 45. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2009)

Giber Mihály: Adatok az egri püspökvár középkori építéstörténetéhez II.

nyugati oldalánál több méterrel kiugrik észak felé a keleti szakaszhoz viszonyítva. Ennek oka egyelőre tisztázatlan. Az eltérés miatt nem zárható ki valamilyen védőmű (torony?) közbeiktatása sem. A kérdés megoldásához a mai északi kapu területének feltárására lenne szükség. A vár középkori nyugati falának a kutatók korábban a kb. 95 méter hosszú,

29 a XVI. században többszörösen megvastagított (legszélesebb pontján 9 méter vastag) várfal (27. kép) legbelső, támpillérekkel megerősített rétegét (28. kép) tartották.

3

0 Ez a fal tört vonalban vezet végig a Tömlöc-bástya déli falától a nyugati fal déli részén ma rekonstruálva látható középkori körtoronyig (27. és 29. képek).

31 A támpilléres fal vastagsága 1,50-1,80 méter között váltakozik, legvastagabb a Képtár nyugati oldalának középső szakaszánál. A kötésben lévő támpillérek 1,80-2,50 méterre ugranak ki a várfal eredeti síkjából.

3

2 A fal építéséről ugyanakkor pontos ismeretünk nincs, bár valószínűsíthető késő középkori eredete. A datálást a falnak a Tömlöc-bástya mai déli falán lévő becsatlakozásának, ill. a nyugati házsor északi végén lévő helyiséghez való viszonyának kérdése, másrészt a Ferrabosco-féle 1568-as alaprajzon a falban e helyütt látható törés (16. kép) értelmezésének problémája nehezítheti. A körtoronytól induló délnyugati várfal szintén késő középkorinak minősíthető, hasonlóan a falszakasz középső részén elhelyezkedő téglalap alaprajzú toronyhoz („Kovácsok tornya", 29. kép).

3

3 A torony ma helyreállítva látható, bár 2

9 Saját mérés az 1983-as várfelmérésen (Felmérés 1983). 3

0 DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 94. 3

1 A torony pontos datálására a dokumentációk alapján egyelőre nincs lehetőség. A XV. században bizonyosan állt, de korábbi, XIV. századi eredete sem zárható ki. A Dobó-bástya utólag épült hozzá a toronyhoz. Sajnos azt sem tudjuk megválaszolni, hogy a torony felső részét pontosan mikor és milyen ütemben bontották vissza (az ásatások előtt semmi sem látszott belőle). Mindenesetre a tornyot Pietro Ferrabosco 1568-as és Ottavio Baldigara 1572-es alaprajzán is láthatjuk (2. és 3. kép). Az alaprajzok alapján korabeli magassága nem állapítható meg. Mai legfelső kiemelkedő része és tetővel való lefedettsége a helyreállítás eredménye. 3

2 Saját mérés az 1973-as összesítő alaprajzon. AN 1973, 21. sz. rajz. 3

3 A torony azonosításánál felmerült, hogy a középkor végén említett (1508: „ín turri fabrorum bombarde due", HIPPOLIT 1500-1508. 343.) „Kovácsok tornyáról" lehet szó, mivel a torony alatti városrészben húzódott egykor a Kovács utca (DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 92.). A torony érdekessége szerintem, hogy egy viszonylag rövid és egyenes várfalszakasz közepén helyezkedik el és nem például egy sarokponton vagy legalább olyan helyen, ahol a várfal vonala megtörik. Bár az is igaz, hogy a körtorony elhelyezkedése is figyelemre méltó. Lásd a vár alaprajzát (1-3. képek). A körtoronyhoz hasonlóan a „Kovácsok tornya" pontos kormeghatározása sem lehetséges, jóllehet XV. századi eredete több, mint valószínű - egyébként ez a torony is feltűnik a jelen cikkben is közölt két XVI. századi alaprajzon is. A helyreállítás előtt a torony inkább csak a város felől volt érzékelhető, a vár belseje felől nem. A délnyugati várfalból ma kiemelkedő tömegét és a rajta ülő tetőzetét a helyreállítás során alakították ki. 10