Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

G. Móró Csilla: Blaskovich Gyula hevesi alispán társadalmi szerepvállalása különös tekintettel az 1848-49-es forradalom és szabadságharc éveire

Blaskovich Gyula közvetlen, áldozatkész, tapasztalt, gondos és megfontolt szemé­lyénél jobbat nem is találhatott. Hivatali tisztsége miatt az 1848-49. évi első nép­képviseleti országgyűlés meghívottjai között találtuk, azok a felsőházi tagok kö­zött, akik az országos összejöveteltől távol maradtak. 9 7 A Heves megyeiek 1849. június 15. és 26-i bizottmányi gyűlése Blaskovich Gyula elnöklete alatt zajlott. 9 8 A június 26-i gyűlésén Blaskovich főispán bejelen­tette, hogy a túlnyomó ellenséges haderő a magyar sereget egészen Miskolcig visszaszorította. Ezért a megyei bizottmány július l-jével Egerből Szolnokra tette át székhelyét, de ezeken a bizottmányi üléseken Blaskovich főispán már nem volt jelen. 9 9 Az orosz csapatok fenyegető előrenyomulása miatt a bizottmány július 21-én Törökszentmiklóson, 28-án Fegyverneken tartotta ülését. Innen augusztus 3-án Dévaványára mentek, itt értesültek az augusztus 16-i világosi eseményekről. 10 0 Blaskovich Gyulát erki birtokán érte a fegyverletétel híre. Villámcsapásként hatott rá, mivel mindvégig bízott a magyar ügy győzelmében. A Világos utáni ül­döztetések idején testvéréhez, Amáliához, özv. Kállay Istvánnéhoz menekült. 101 Az izgalmak felőrölték életerejét. Megtört egészséggel élt erki, majd bényei birto­kán. Tiszttartója 1850 szeptemberében kelt levelében már arról írt, hogy gazdája igen nagyon beteg. Az 1850. november 30-án Bényén írott végrendelete arról ta­núskodik, hogy hosszas betegségben elgyengült állapotban, de ép elmével fejezi ki végső szándékát, tudatja végakaratát. 10 2 Halálával kapcsolatban a család mindig finoman úgy fogalmazott: életereje megroppant és elhalálozott Blaskovich Gyula 1850. december 4-én, 44 éves korában fejezte be életét. 103 Földi maradványa Tápiószentmártonban, az ősi családi sírkertben talált örök nyu­galomra. 10 4 9 7 Az 1848-49. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja, Bp., 2002. 1130. Ebben több téves közlést olvashatunk, mert Blaskovich Gyula főispánt tápiószelei földbirtokosként jegy­zik. Ő soha sem rendelkezett e településen földdel, de az unokái is csak 1912-ben költöztek ide. Gyula születési dátumát is helytelenül közlik. A 2002-es almanachban a következő szerepel róla: „Blaskovich Gyula, ebecki (1807 Pest-Bénye, 1850. XII.3) tápiószelei birtokos, 1847 és 1848 He­ves és Külső Szolnok vármegye alispánja, 1848 tavaszán a közgyűlés elnöke, 1849.V.9. Heves és Külső Szolnok vármegye főispánja, 1850. gr. Kállay Béni családja bújtatta, öngyilkos lett." 9 8 HML IV-1/a 154. 1849. évi köztárgyak jegyzőkönyve 474. 9 9 HML IV-1/a 154. 1849. évi köztárgyak jegyzőkönyve 519-550. 10 0 BOROVSZKY Samu 616. 10 1 Ő volt Kállay Béni, a monarchia pénzügyminiszterének édesanyja. Td.69.21.16. 10 2 TBM Blaskovich család irata Td.68.1.288/b 10 3 TBM Blaskovich család irata Td. 69.123.9. 10 4 G. MÓRÓ Csilla 1993/a. 42. TBM Blaskovich család irata Td.69.123.9. Blaskovich Gyula halotti levele. Az unokák 1924-ben kelt feljegyzése szerint jeltelen sírban fekszik, amely erősíti az ön­gyilkosság lehetőségét. 230

Next

/
Oldalképek
Tartalom