Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

G. Móró Csilla: Blaskovich Gyula hevesi alispán társadalmi szerepvállalása különös tekintettel az 1848-49-es forradalom és szabadságharc éveire

szervezése, az állandó bizottmány tagjainak kiválasztása, tevékenységi és hatókör meghatározása, az összeírások koordinálása. Számára a legnagyobb és legnehe­zebben megvalósuló feladatnak a nemzetőrség megszervezése bizonyult. 6 6 A kormány határozatát, amiben a „királyi trón és haza védelmére" nemzetőr­ség toborzás útján történő felállítását rendelte el, kezdetben Hevesben nem nagy lel­kesedés kísérte. Sok településen komoly ellenszenv mutatkozott a nemzetőrség mi­att. Erről szóltak Blaskovichnak az Országos Ideiglenes Bizottmányhoz írott jelen­tései. 6 7 Blaskovich feljegyzése - amit a családi levéltár őriz - szerint a hevesi tör­vényhatóságban 1848 júliusáig csupán 678 fő jelentkezet önkéntes szolgálatra. Az alispán az iratban pontosan lejegyezte „azon nemzetőröknek helységenkénti számát, kik a Ráczok ellen a Kulai táborba menetelésre önként vállalkoztak: Monostor-11, Hatvan-8, Horth-2, Kerekudvar-1 (Birhy szbíró kerülete), Poroszló-62, Sarud-16, Tisza Nána-70, Kisköre-1. Pély-23 (Szombathely szbíró kerülete), Pászthó-12, Tar­2. Szent Jakab-1 (Zsák László), Adács-1, Rhéde-3, Atkár-1 (Kürthy Károly szbíró ke­rülete), Kerecsend-1 (Bíró szbíró kerülete), Nagy Iván-10, Kenderes-20, Szalók-3, Igar-7, T.füred-2 (Nagyfejed Mátyás szbíró), Gyöngyös városa-28, Szóláth-2, N.füged-4, (Meizig Viktor fszbíró), Heves-50, Besenye-4, GyPata-2, Solymos-5, Püspöki-2, Sár-3 (Kudelke esk.), Almásy fszbíró kerületéből senki, Eger városa-317, Zsadány-1, Erdőtelek-, Szaránk-1 (Almásy Sándor szbíró kerülete)" 6 8 A mutatkozó ellenszenv miatt e megyében még a nyári hónapokban sem feje­ződött be az összeírás, de már megkezdték a nemzetőri zászlóaljak parancsnokai­nak kinevezését, mivel június 6-án kezdetét vette a délvidéki háború. A szerbek felkelése, a horvátok fegyveres készülődése miatt a Délvidékre vezényelték a kis létszámú sorkatonaságot, majd ennek megerősítésre több ezer nemzetőrt. Július 7­én Lenkey Károlyt, július 10-én gróf Almássy Ernőt nevezték ki a Heves megye­beli nemzetőrséghez őrnagy parancsnoknak. 6 9 Hevesből Mészáros Lázár 3000 nemzetőrt kívánt mozgósítani, de július 22-ig alig több mint 1000 jelentkezőről tudtak. (Ez a fentebb leirt felsorolásból is kitű­nik.) A július 15-i megyei választmány döntése alapján Blaskovich Gyula Pestre utazott annak érdekében, hogy a minisztériumban megtudja a felfegyverzés és élelmezés kérdéseit. Erről az útról részleteket nem tudunk, de július 21-én már ismét Egerben volt. 7 0 Mészáros valószínűleg Blaskovichtól értesült a hevesi nemzetőrök 6 6 Az áprilisi törvények közül a XXII. törvénycikk rendelkezett a személyes és vagyonbiztonság, a közcsend és a belbéke biztosítására felállítandó szervezetről. A nemzetőrség Heves megyei szervezéséről alapos leírást olvashatunk Hajagos József 1998-ban megjelent tanulmányában. 6 7 HAJAGOS József 1995. 97-98. 6 8 TBM Blaskovich család irata Td.68.1.168. 6 9 HMLIV-l/a. 151-152. Az 1848. évi köztárgyak jegyzőkönyve, július 27-i jegyzőkönyv 1200-1214. 7 0 A Heves megyei nemzetőrök szervezéséről és délvidéki harcokban való részvételről alapos fel­dolgozást olvashatunk Hajagos József hivatkozott tanulmányában, 1995. 99-100. 222

Next

/
Oldalképek
Tartalom