Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)
G. Móró Csilla: Blaskovich Gyula hevesi alispán társadalmi szerepvállalása különös tekintettel az 1848-49-es forradalom és szabadságharc éveire
nisztériumtól. Az elnöklő alispán ismertette az április 1-i kisgyűlésen megalakult állandó központi rendőri választmány összetételét, amit a közgyűlés újabb 8 személlyel bővített ki. A közgyűlés elfogadta az alispáni jelentést. Rendelkezett arról, hogy az új törvények megérkezése után nyolc napon belül e legfőbb megyei tanácskozást újból hívják össze. A megyei vezetés fontos feladata volt a nemzetőrség megszervezése. Az egri nemzetőrség szolgálata már március 25-én meg kezdődött. 5 8 A márciusi forradalom és a pozsonyi országgyűlés, a polgári átalakulás vívmányainak védelmére létrejött a nemzetőrség. A kormányon belül a nemzetőrség feletti rendelkezést Batthyány miniszterelnök magának tartotta fenn. O utasította április 21-én a törvényhatóságokat a nemzetőrségi szolgálatra kötelezett egyének országos összeírására. Ez a feladat Hevesben Blaskovich Gyulára hárult. A tápiószelei családi levéltár őrzi azt az alispán által készített feljegyzést, amely szolgabírói kerületek helységeiként írja össze a júliusban önkéntesen jelentkező nemzetőrök neveit. 5 9 Batthyány gróf április 19-én küldte meg a vármegyéknek a diétán elfogadott törvényeket, ezért Blaskovich alispán május l-re rendkívüli közgyűlést hívott öszsze. A hatalmas érdeklődés mellett zajló összejövetelen gyakorlatilag minden település képviseltette magát. A résztvevők meghallgatták az országgyűlési követek hivatalos jelentését. Kifejezték megelégedésüket, hogy a megye várakozásának mindenben eleget tettek, a beléjük helyezett bizalomnak megfeleltek. Elrendelték a követi jelentés több példányú kinyomtatását és szétosztását. Ünnepélyesen kihirdették az április törvényeket, kijelölték ezeket élőszóban kihirdető bizottságokat. A gyűlés tagjai szükségesnek látták, hogy minden helységben 2-2 fő személyesen tájékoztassa, pontról pontra elmagyarázza a törvények lényegét. A fő- és alszolgabírók mellé ezért ismert és nagy tekintélynek örvendő közéleti embereket választottak. A gyűlésen elfogadták a megye új választókerületi beosztását, végezetül megalakították a megyei bizottmányt, ami 314 tagból állt. 6 0 A tagok 88 településből kerültek ki, s ehhez jöttek még hozzá a megyei tisztségviselők. E szervezet létrehívását a törvény írta elő, ami az eddigi megyei közgyűlések szerepét és hatáskörét vette át azzal a különbséggel, hogy ennek már nemcsak nemes ember lehetett tagja, ennek a népképviselet elvét tükrözni kellett. Az állandó bizottmány megye közönsége nevében tartotta a kapcsolatot a minisztériummal, s rendelkezett a megyei tisztviselőkkel. Vezetője a főispán vagy alispán lehetett. Hevesben a központi bizottmány elnöke Blaskovich Gyula alispán lett. Ezt az ideiglenesnek tervezett társulatot az országgyűlés azért hívta életre, hogy a régi rendi gyűlések helyett addig is legyen egy fórum, amíg véglegesen nem rendezik a vármegyék helyzetét, szer5 8 HML IV-l/a. 151.k. Az 1848. évi köztárgyak jegyzőkönyve, április 10-jegyzőkönyv 518-520. 5 9 TBM Blaskovich család irata Td 68.1.168. 6 0 HML IV-l/a. 151 .k. Az 1848. évi köztárgyak jegyzőkönyve, május 1-jei jegyzőkönyv 578. 219
