Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

G. Móró Csilla: Blaskovich Gyula hevesi alispán társadalmi szerepvállalása különös tekintettel az 1848-49-es forradalom és szabadságharc éveire

Gyulának édesapja, József nagyszámú birtokai közül az 1844-ben kötött osztályegyezség szerint (a három fivérével és négy nővérével való megosztás után) a következő ingatlanok jutottak: az egész Tápiószentmártonnak mintegy 1200 m. holdat kitevő 1/8 része; a fehéregyházi pusztai részbirtok; az andornaki, az egedi és a miskolci szőlő.

2

1 Fiú testvéreivel kötött osztály értelmében a szentmártoni rész a község melletti Székes-táblán, Nagylaposon s a Bicskei-táblákon jelöltetett ki. E földek azonban - mindössze egy pusztai épület lévén akkor rajtuk - külön gazdálkodásra alkalmatlanok voltak.

2

2 Ezért 1845. március 29-én atyjától részletfizetésre 44 200 ezüst forintért megvásárolta az erki 2700 m. holdas birtokot.

2

3 A vételár törlesztésére szentmártoni jussát 1846. november 15-én Bertalan testvérének 20 000 pengő forintért eladta.

2

4 Blaskovich Gyula és családja az 1840-es években költözött a Heves megyei Tarnaerkre. Itt igás és haszonállata az első időben alig volt. Az egyszerű, gerendás lakóház is elhanyagolt, puszta udvaron állott. Gyula e régi lak mellé új kúriát építtetett. Ez az adat összhangban van a megyebeli kúriaépítkezések általános tendenciájával. Míg Pest megye esetében az 1820-as, addig Hevesben az 1840-es években emelkedett kétszeresére az építészeti tevékenység.

2

5 Blaskovich tiszttartójával, Bártfai Szabó Pállal nagy ambícióval fogtak hozzá a gazdálkodáshoz. Néhány év múlva munkájukat dicsérte a jól kiépített, eredményesen működő uradalom. Blaskovich nemes ízlését hirdette a tarnamenti 80 holdas erdejében létesített fácános és az új kényelmes úrilak építése, aminek pontos leírását az 185l-es inventáriurnából ismerjük.

2

6 Felvilágosult gazdálkodását az is jellemezte, hogy birtokán csatornát építtetett annak érdekében, hogy a Tarna árvízétől az erki határt megmentse. (E munkálatokról a tarnaőrsi malom tulajdonosának, Orczy bárónak az egri császári és királyi kormánybiztosi hivatalhoz benyújtott panaszából tudunk).

2

7 A lószeretet hagyományos volt e köznemesi családban. Blaskovich Gyula szívesen hajtotta maga lovait, az egri megyeházára rendszeresen járt be kocsiján egyedül. Természetesen korának szokásrendje szerint kocsist is tartott. (Ez az öreg kocsis később a délvidéki harcokba is elkísérte gazdáját). Gyula Pest megyében lévő bényei birtokát tiszttartója kezelte, a Borsod megyei Patay Nagyszécs helységben lévő jusson és határában található részbirtokot 1846-tól 1852-ig haszonbérbe adta, ami évi 500 ezüst forint jövedelmet jelentett neki.

2

8 2

1 TBM Blaskovich család irata Td.68.1.5. 2

2 TBM Blaskovich család irata Td.68.1.9. 2

3 TBM Blaskovich család irata Td.68.1.6. 2

4 TBM Blaskovich család irata Td.68.1.8. 2

5 BADÁLEde 1987. 53. 2

6 Ez erki kúria részletes bemutatása G. MÓRÓ Csilla 2003. 61-72. 2

7 TBM Blaskovich család irata Td.68.1.79., Td.69.123.1. 2

8 TBM Blaskovich család irata Td.68.1.23. 210