Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)
Vincze Dániel: A Habsburgok keleti diplomáciája az 1552-es hadjárat előestéjén. Alternatívák és történelmi felelősség a török támadás megelőzésével kapcsolatosan
ígért összegnél jóval kevesebbet, évi 30 000 forintot 3 1 volt köteles fizetni a Sztambulnak a viszonylagos béke további fenntartásának érdekében, amelynek teljesítésének az útjába ekkor már épp ő gördítette a legtöbb akadályt. Ám más területen is konfliktusba került egymással a két óriás: a magyar végváriak vélt vagy valós betörései ellen szinte szüntelenül panaszkodtak a török hatóságok a portára. A törökök pedig alkalmanként előszeretettel cipeltek egészen Konstantinápolyig Magyarországon fogott katonákat, csakhogy Malvezzi szeme elé cibálhassák őket, mint a keresztények által elkövetett folyamatos határsértések bizonyítékait. Példa erre egy 1550 nyarán lefolyt megbeszélés, amelynek során Rüsztem pasa először azt hangsúlyozta Malvezzi előtt, hogy az egri, tatai és a kaposvári zsoldosok beütéseit meg kell fékezni, majd pedig mint a magyarok békeszegésének fényes bizonyítékait, 6 fogoly egri katonát vitetett a Habsburg követ színe elé. 3 2 Azt, hogy az Oszmán Birodalom milyen politikát folytat Magyarország és Erdély irányába, illetve alkalom adtán az erő eszközéhez folyamodik-e, vagy az általában békésnek egyáltalán nem mondható tűzszünet hívévé válik, nem csupán a Ausztria aktuális katonai potenciálja, hanem több más, Európán kívüli tényező is nagyban befolyásolta. Az egyik legmeghatározóbb faktor, amely mind a Habsburg, mind az Oszmán ház aktuálpolitikájára rányomta a bélyegét, és amely a nyugattal szembeni török támadás egyik legfőbb előfeltételévé vált, a perzsa hadszíntér volt. Az oszmánok keleti határán elterülő Perzsia 3 3 ugyanis időről-időre jelentős katonai erőket vont el a törökök európai frontjáról, és szabta meg Isztambul hadászati mozgásterének lehetőségeit. 3 4 A XVI. század elején I. Iszmail (1502-1524) által alapított és megerősített Szafavida dinasztia a törökök méltó ellenfelévé nőtte ki magát a keleti - térségben. 3 5 Nem csupán két nagyhatalom, hanem két jelentős személyiség csatája is volt ez a küzdelem. Az egymással megközelítőleg párhuzamosan, és közel azonos ideig hatalmon lévő két uralkodó, Szulejmán és legfőbb ellenfele, /. Tahmászp (1524-1576) perzsa sah hivatali idejük alatt szinte állandó rivalizálásban álltak egymással. 3 6 3 1 Uo. BARTA Gábor 1979. 96. 3 2 AT. i. m. 186. Markus Sinckmoser Ferdinándnak, 1550. július 7. után. 3 3 A „Perzsa birodalom" kifejezést főképp a korabeli európaiak használták a mai értelemben tulajdonképpen Iránt jelentő állam megnevezésére. FODOR Pál 2004. Az államtörténeti tekintetben vett Perzsa birodalmat ugyanis Kr.e. 329-ben Nagy Sándor zúzta szét, az I. Iszmail által alapított állam pedig már a mai Irán jogelődje volt. MATZ, Klaus-Jürgen 1994. 29, 239. 3 4 NOVOSZELCEV, A.P. 1994. 14-17. V. Károly keleti diplomáciájára nézve lásd még: NECK, Rudolf 1952., NIEDERKORN, Jan Paul 1996. 3-4. 3 5 Már Szulejmán 1521 —1526-os nagy európai hadjáratára is legfőképpen azért kerülhetett sor, mert a szultán apja, I. Szelim Egyiptom és Szíria meghódításával már korábban biztosította számára a stabil hátteret keleten, ezt megelőzően pedig még 1514-ben, Csaldürannál jelentős győzelmet aratott Iszmail seregein. NOVOSZELCEV, A.P. 1994. 15. 3 6 Adel Allouche, az Oszmán-Szafavida konfliktus krónikása két nagy periódusra osztja a keleti nagyhatalmak közti XVI. századi vetélkedést: Az 1500 és 1514 közti időszakot a „Szafavidák 88
