Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

Giber Mihály: Adatok az egri püspökvár középkori építéstörténetéhez

kék padlószintje a kutatás során készített rajzok szerint +3,00 méteren volt, amit valószínűleg a palota folyosójának járószintjéhez mértek. Bár ez a dokumentációk nyomán nem tűnik egyértelműnek, mindenesetre az ablakfülkék elhelyezkedése alapján ezt valószínűsítem. Szintén a metszetrajzok mutatják, hogy az ablakfülkék az északi várfal lepusztulása miatt már a fal felső pereméhez közel voltak." A '30-as évekbeli felvételeken viszont látható, hogy az északi várfal lepusztult teteje és a feltárt, XV. századra tehető ajtó között jelentős szintkülönbség van (26. és 28. képek).

10

0 Minthogy pedig az ülőfülkék a fal leromlott tetejénél vannak, lehet, hogy az ajtó és a fal a késő középkori épület alsó szintjéhez tartozott. Igazolhatja ezt még az is, hogy annak az 1935-ben feltárt kelet-nyugati irányú falnak a síkja, melyben a gerendafészkek is vannak, nem egyezik az északi várfal belső síkjával,

10

1 tehát kellett lennie még egy szintnek, amellyel a várfalban lévő ablakfülkék kapcsolatban voltak. A fentieket összegezve az északi várfal előterében a középkor folyamán az alábbi építkezéseket feltételezem (23. kép). A XV. század előtt a terület nyugati részén egy négyszögletesre faragott kövekből épült, gerendafödémmel két szintre osztott ház állhatott, melynek kelet-nyugati tengelyű szárnya biztosan, de talán észak-déli szárnya is volt. Ez utóbbi egészen a korai Szent István-templom északi faláig vagy annak környezetéig terjedhetett. A terület keleti részén - egy korábbi, ismeretlen alaprajzú épület helyén - szintén állt egy kőház, melynek azonban eddig csak két helyiségét ismerjük. A terület két részének házai közti időbeni és térbeli kapcsolat, ill. az épületek közti terepviszony még ismeretlen. Az északi várfal előtti területen legkésőbb a XV. században tereprendezést, feltöltést hajtottak végre. Talán ennek keretében bontották el a terület keleti végében álló kéthelyiséges házat,

10

2 hogy talán szintén ekkor megépülhessen az északi fa kapu.

10

3 Ebben az időben tölthették fel a terület nyugati részén álló épület (kelet-nyugati tengelyű szárnyának) alsó szintjét és építették a feltöltésre (?) azt az észak-déli irányú válaszfalat, melyben a XV. századra tehető ajtó teljes épségben 9

9 Északi várfal belső homlokzati rajz az ablakfülkékkel: AN 1984, 31. sz. rajz, Jelentés 1987. 3. sz. rajz. 10

0 KÖH Fotótár 14388, 14401 (jelen dolgozat 26. és 28. képek). 10

1 A gerendafészkes fal párhuzamos az északi várfal belső síkjával, de az előtt kb. 1 méterrel húzódik. KÖH Fotótár 14401 Gelen dolgozat 28. kép). 10

2 Amennyiben a törmelékben lévő Zsigmond-kori pénzek valóban ennek a háznak a bontási törmelékében kerültek elő. 10

3 Mint láttuk a kapu használata idején a ház már nem állhatott. A kapu és az északi várfal vizsgálatánál ugyanakkor kiderült, hogy a kapu a várfal belső, legkorábbi rétegével van kapcsolatban. A kutatás során a fal ezen rétegének korát a XIV-XV. században határozták meg. Jelentés 1986, 2, FODOR László 2003. 228. A várfal rétegződése: Jelentés 1987. 1. sz. rajz és FODOR László 2003. 5. kép. A meglehetősen széles időhatárba belefér a ház bontásának és a kapu építésének általam feltételezett datálása is. 56