Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)
Giber Mihály: Adatok az egri püspökvár középkori építéstörténetéhez
leletanyag feldolgozása még nem történt meg, sőt ezt jómagam sem végeztem el, így kizárólag a dokumentáció adataira támaszkodhatom. A legkorábbiak természetesen a bolygatatlan rétegek. A ház keleti felében jelentkezik egy barnás, sárga eres, tömör, bolygatatlan, ill. mindkét helyiségben egy fekete bolygatatlan réteg, ill. a nyugati helyiségben egy sötétbarna bolygatatlan réteg. 82 Meghatározható még egy sötétbarna, égettszemcsés, mészröges, korai cserepes réteg, melyet a ház nyugati helyiségének két metszetrajzán is láthatunk, 8 3de szintén korainak mondott töredékek kerültek elő egy kis kiterjedésű, szürkésbarna égettszemcsés rétegből. 8 4 Továbbá biztosan ismert egy sárgásbarna agyagos réteg, melyből kormozott, mázatlan, XIV. századra datált edénytöredékek jöttek elő. Ezen kívül a nyugati helyiség metszeteiben jeleznek még egy sárga kőporos réteget is, mely a kapu metszetében annak küszöbszintjénél (?) is jelentkezik. 8 5 A többi réteg értelmezését jelenleg sajnos rendkívül nehéznek látom, ami igazán kár, tekintve, hogy a dokumentációban több helyütt nemcsak edénytöredékeket említenek, 8 6 de Zsigmond- és Mátyáskori pénzleletekről is szó van, jóllehet az előbbiek törmelékrétegből kerültek elő, 87 ami adhat némi támpontot. A feltételezhető építéstörténeti vázlatához meg kell vizsgálni az északi várfal más részén előkerült maradványokat is. 8 2 Barnás, sárga, eres bolygatatlan réteg: ÁN 1969, 19. sz. rajz „B" metszet és ÁN 1969, 20. sz. rajz „C" metszet (utóbbi helyen tömör fekete bolygatatlan réteg is). A nyugati helyiséghez: ÁN 1971, 46. A fekete föld réteggel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a palotánál és környezetében, ill. a vár több pontján is ez nem csak bolygatatlan talajt jelenthet, de fekete rétegben voltak találhatóak a legkorábbi, XIII-XIV. századra datált leletek és falmaradványok is. A palotához: GIBER Mihály 2008. 55. 15. sz. jegyzet. 8 3 ÁN 1971, 12. sz. rajz, „B" és „C" metszetek. 8 4 ÁN 1971,46. 8 5 A kapuról 1971-ben készült metszetrajz (ÁN 1971, 12. sz. rajz, „A" metszet). 8 6 Korai kerámialeletek származnak egy több nagy kővel és habarcsos törmelékkel meghatározott rétegből (ÁN 1971, 10.), ilyen réteg azonban egyik 197l-es metszetrajzon sincs. 1969-ben szerepel egyik metszetrajzon (ÁN 1969, 19. sz. rajz, .,B" metszet) ilyen jellegű réteg, közvetlenül a kazamatai kőtár küszöbe előtt, de az 1971 -es szövegben (lásd idézett helyen) az irodaépület [volt istálló - GM] és az új kőtár közé teszik a réteg helyét. 1971-ben az a hely, ahol 1969-ben még feltárás volt, addigra már beépült, tehát elírásról sem lehet szó. 8 7 A pénzleleteket nem lehet biztosan elhelyezni. 1971-ben a kis kaputól délre nyitott kutatóárokban a kapu közelében úgymond törmelékrétegből 1 méter mélyen Zsigmond-kori pénzek kerültek elő (ÁN 1971, 10.). Azonban sem a kapu metszetrajzán (ÁN 1971, 12. sz. rajz, „A" metszet), sem a kapuhoz legközelebb lévő „B" metszetben (ÁN 1971, 12. sz. rajz) és a 13. sz. rajzon ábrázolt metszetben sincs ilyen réteg feltüntetve. Szintén 1971-ben találták az I. Mátyás-féle garast is a kapu előtti részen sötétbarna, tömör rétegben lévő kváderköveknél, a nyugati helyiség keleti részén (ÁN 1971, 30.). A kváderkövek az alaprajzon beazonosíthatók a réteg azonban a metszetrajzokon nem. Természetesen az nem zárható ki, hogy Zsigmond király pénzei, melyek törmelékrétegben voltak 1 méter mélyen valójában a kéthelyiséges ház bontásából származó rétegben lehettek, I. Mátyás pénze pedig szórványként kerülhetett arra a helyre, ahol megtalálták. 53
