Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

Giber Mihály: Adatok az egri püspökvár középkori építéstörténetéhez

középkori kis kapu (az ún. fakapu - porta lignea; 23. kép „PL") előtti térségben ismertté vált egy legalább két helyiségből álló ház maradványa (21. és 22. képek, ill. 23. kép, sötét vonal). A kőtár ma is álló bővítményének helyén már 1968-ban találtak falmaradványokat, melyek a Perényi-fal alól indultak,

7

3 a ház keleti helyisége azonban csak a következő évben rajzolódott ki,

7

4 a nyugati helyiség pedig 1971-ben.

7

5 A háznak 80-100 centiméter széles falai voltak, a két helyiséget pedig egy ajtó kötötte össze, melynek egyik káváját és küszöbkövét is megtalálták.

7

6 A feltáráskor készített alaprajzok (21. és 22. képek)

7

7alapján további csatlakozó helyiségek is sejthetők, azonban a feltárás korlátozott volta miatt az épület teljes kiterjedése nem vált ismertté, ezért a továbbiakban a két feltárt helyiség alapján kéthelyiséges háznak nevezem. A kéthelyiséges ház kutatása közben a keleti helyiség területén felszínre kerültek egy korábbi építkezéshez tartozó falak (23. kép, keresztvonalas jelöléssel) is, ezek azonban olyan csekély maradványok voltak, hogy belőlük korábbi épület alaprajzára egyelőre nem lehet következtetni. Pillanatnyilag annyi állapítható meg, hogy van egy kelet-nyugati falmaradvány, továbbá egy ehhez csatlakozó észak-déli fal és a kettő csatlakozási pontjától észak felé kiinduló falcsonk maradványa.

7

8 Az épületek korának hozzávetőleges meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy az északi várfalban egykori középkori kis kaput

7

9 (írott forrásban: porta lignea - fakapu)

8

0 csak akkor használhatták, amikor a kéthelyiséges ház már nem állt, ellenkező esetben az épület a kapun át való közlekedés akadályozója lett volna. A kapu tehát a legkésőbbi építmény. A kéthelyiséges ház korát a leletek és a rétegek alapján lehetne meghatározni, azonban a dokumentáció szövegének és a metszetrajzoknak az összevetése nagyon nehéz.

8

1 Minthogy a területről előkerült 7

3 ÁN 1968, 34. sz. rajz. 7

4 ÁN 1969, 17. sz. rajz (jelen dolgozat 22. kép). 7

5 ÁN 1971, 11. sz. rajz (jelen dolgozat 21. kép). 7

6 ÁN 1969, 20. A ház alaprajzi rekonstrukciójánál problémát jelent, hogy nem keresték meg azt a pontot, ahol a ház déli oldalán lévő kelet-nyugati irányú fal csatlakozhat a fa kapu (porta lignea) bal oldalától dél felé futó falhoz, noha ez a pont a szelvény szélétől kb. 1 méterre lehetett (ÁN 1971, 11. sz. rajz - jelen dolgozat 21. kép). Az esetleges két helyiség közti ajtó létezése ugyanakkor valóban utal a többhelyiséges beosztásra. 7

7 ÁN 1969, 17. sz. rajz (jelen dolgozat 22. kép), ÁN 1971, 11. sz. rajz (jelen dolgozat 21. kép). Utóbbi rajzon lehet látni, ill. a dokumentációban (ÁN 1971, 39^-0.) említenek egy lépcsőszerű építményt is, melyre a jelek szerint a kapu bal oldalától induló észak-déli fal déli szakasza ráépült (lásd uo.). 7

8 ÁN 1969, 17. sz. rajz (jelen dolgozat 22. kép). 7

9 A kaput 1968-1971 között, 1984-ben és 2002-ben kutatták (ÁN 1969, ÁN 1971, ÁN 1984. és FODOR 2003). 8

0 1508: „In porta lignea apud Sanctum Stephanum bombarde quinque" In.: HIPPOLIT 343. A kapuhoz és funkciójának eltérő értelmezéseihez: FODOR László 2003. 229-230. és NAGY Géza Balázs 2004. 169-172. 8

1 A metszetrajzok közzétételére terjedelmi okokból ez alkalommal nincs lehetőségem. 52