Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)
Giber Mihály: Adatok az egri püspökvár középkori építéstörténetéhez
helyezték a kutatók, jóllehet pontos helye, alaprajza - régészeti kutatások hiányában - mind a mai napig ismeretlen. 6 4 Az északi várfal épületei „Az északi várfal épületei" (talán nem túl szerencsés) címszó alatt a palota elpusztult keleti részétől az ún. Perényi-falig teijedő terület feltárásainak összefoglaló elemzését kísérlem meg. Ma az említett terület egykori építményeiből csak az északi várfal, ill. a várfal belső rétegében lévő, egykor lakóépülethez tartozó maradványok láthatók (32-33. képek). A palota elpusztult keleti részétől egykor kelet felé elhelyezkedő épületekből ma semmi sincs bemutatva. A terület nyugati vége tulajdonképpen az újkori északi nagy kapuhoz (23. kép „ÉK") 6 5 vezető út töltése, ettől keletre pedig az említett töltéssel egy szintbe hozva parkoló funkcionál, míg a terület keleti végét, a Perényi-fal nyugati előterében a kőtár észak-déli irányban elnyúló épülete (23. kép „K") zárja. A terület többször és több részletben lett megkutatva az elmúlt több mint 70 év folyamán, de a teljes körű feltárására soha nem került sor. Részben emiatt, részben pedig az eltelt évtizedek alatt bekövetett tereprendezési, építési és bontási munkálatok, feltárások és visszatemetések, illetve a megkezdett és félbehagyott helyreállítások miatt a terület építéstörténetének vizsgálatánál szinte kizárólag a dokumentációk anyagaira hivatkozhatunk. Annál is inkább mivel a kutatásoknak csak egy részéről jelent meg publikáció. Ebből következőleg előre kijelenthető, hogy a fentebb ígért építéstörténeti elemzésem csak részlegesen szolgálhat eredménnyel. Ismereteim szerint az északi fal belső oldala előtti terület első feltárására 1935-ben került sor, mikor is a kaszárnyaként működő vár ezen részén a honvédség istálló építését határozta el. Az építkezést megelőző ásatásnak csak eddig kö6 4 A Szent Péter-templomra lásd: NAGY Árpád 1967, 16-18, DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károlyl972. 156, NAGY Géza Balázs 2004. 167. 20. sz. jegyzet. A templom elnevezései: B. Petri de promontorio Agriensi (1357-1358), Ecclesia B. Petri de castro Agriensi (1430), In: NAGY ÁRPÁD, im. 17, Ecclesia Sancti Petri Apostoli de Promontorio Agriensi, In: DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 156. A prépostság 1508-as említése: „Item iuxta domum prepositure Sancti Petri bombarda una", HIPPOLIT 343. Az Ordinarius című szertartáskönyvben a Szent Péter-templom Húsvétkor, áldozócsütörtökön, az Úr mennybemenetelének ünnepén, Pünkösdkor fordul elő Dobszay László, Kovács Béla és Kandra Kabos idézett műveiben. Az ünnephez még: KANDRA Kabos 1905. 31. (XXXI), az Úmap nyolcadába eső vasárnapon (DOBSZAY László 2000. 338, KANDRA Kabos 1905. 31 (XXXI), KOVÁCS Béla 1987. 81.), ill. Szent Péter és Pál apostolok napján (DOBSZAY László 2000, 375, KANDRA Kabos 1905. 31 (XXXI), az ünnephez még: KOVÁCS Béla 1987, 84.) fordul elő. A Szent Péter-templom miséinek rendjét egyébként nem ismerjük, liturgikus adatokkal is csak a székesegyház szertartásaihoz kapcsolódóan találkozhatunk az írott forrásokban - a Szent István-templomhoz hasonlóan. 6 5 A vár mai északi bejárata újkori építmény, létezését a várban 1871-1957 között fennállt honvédkaszárnyának köszönheti. 50
