Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

Giber Mihály: Adatok az egri püspökvár középkori építéstörténetéhez

és a Szent István-templom közötti néhány méter széles sikátoron,

5

9 másrészt néhány ünnep alkalmával a körmenetek a Szent István-templomot célozták meg. Ilyen ünnep volt virágvasárnap, az Űrnapját követő második vasárnap és az azt követő vasárnapok, a templomszentelés ünnepe és Szent István király napja.

6

0A templomot nem jelzik a XVI. század második felének katonai felmérésein (pl. 2. kép), sőt már az 1552-es ostrom idején sem említik.

6

1 Az időhatár nyilván tovább szűkíthető, ha meggondoljuk, hogy Eger 1526 előtt nem volt hadi események célpontja és nagyobb tűzvész is csak 1542-ben pusztított a várban. A templom pusztulásának idejét ezek alapján a XVI. század második negyedére-közepére tehetjük. A Szent Péter-templom A templommal kapcsolatban adatokat a XIV. század előttről nem ismerünk.

6

2 A késő középkori források közül a pápai tizedjegyzékben (1332-1337) és több más alkalommal is (1331, 1355, 1357, 1358, 1430, 1508) lehet vele találkozni. Az egyház a Rozgonyi Péter püspök által 1430-ban alapított Szent Péter prépostság temploma lett. A prépostsághoz alapításakor hozzácsatolták az ungi főesperességet. 1508-ban a fegyverek összeírásakor említették újra, de a templomot többször említi az XVI. század elején kiadott szertartáskönyv is. Helyét mind ezen említések, mind pedig a külső várban a XVII. században feljegyzett mecset és egy 1697-es határjárás alapján a késő középkori vár keleti felére, a későbbi külső vár területére

6

3 5

9 Jóllehet Nagy Géza Balázs szerint a szertartáskönyv nem említi konkrétan a két templom közti áthaladást, hiszen a körmenet mehetett akár a Szent István-templom északi oldalán is. Jómagam csak azért gondoltam a két templom közti területen való áthaladás valószínűségére, mert mint a székesegyház körmeneteinek (pl. Mindenszentek napi) fentebb idézett állomásai mutatják, a menet a nyugati kapu után az északi kapuhoz vonult. Ekkor szerintem elhaladhattak a két templom között. Az Ordinariusból azonban sem az egyik, sem a másik lehetőségre sem találunk megerősítést vagy cáfolatot. 6

0 Virágvasárnap: DOBSZAY László 2000. 310, KOVÁCS Béla 1987. 75. az ünnephez még: KANDRA Kabos 1905. 29 (XXIX), Űrnapját követő második és az azutáni vasárnapok: DOBSZAY László 2000. 343-344. templomszentelés ünnepe: DOBSZAY László i. m. 346-347, Szent István király ünnepe: DOBSZAY László i. m. 384, az ünnephez még: KANDRA Kabos 1905. 30.(XXX), KOVÁCS Béla 1987. 85. 6

1 NAGY Gáza Balázs 2004. 174. Ugyanitt feltételezi, hogy valamelyik lőporrobbanás (1542, 1552) pusztíthatta el a templomot vagy a Perényi-féle építkezéskor bonthatták el. 6

2 Jóllehet Détshy Mihály és Kozák Károly idézett munkájukban XIII. századi alapításúnak vélték (DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 156.). 6

3 A késő középkori vár keleti fele, ill. a belőle a vár XVI. századi kettéosztása során kialakított (és 1702-ben elbontott) külső vár a ma is álló (1702-ig belső) vártól és a vár mellett futó Eger Putnok vasútvonaltól keletre eső, ma már sűrűn beépített területen helyezkedett el. Valahol itt állt a Szent Péter-templom is. A XVI. századi várhoz lásd: 2. kép. 49