Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)
Giber Mihály: Adatok az egri püspökvár középkori építéstörténetéhez
A székesegyházhoz kápolnák csatlakoztak. 2 5 A XIV. századi gótikus szentélybővítmény kápolnáit ugyan a szentéllyel együtt lebontották, de - mint láttuk - a késő gótikus csarnokszentélyt teljesen új és szabályosan elhelyezett kápolnákkal vették körül. 2 6 Az új szentélybővítményt körülvevő kápolnák közé tartozott a Bakócz idején befejezett Boldogságos Szűz Mária-kápolna, az 1507-ben újból alapítottnak mondott Szent Mátyás-kápolna, a 10 000 vértanú katona kápolnája és az 1489-1492 között alapított Szent Bertalan apostol és Szent Barbara-kápolna is. 2 7 Szintén az egri várbeli székesegyház szentélyénél lévőnek mondják 1526-ban a Mihály arkangyalnak és Szent Antal hitvallónak szentelt kápolnát. 2 8 A csarnokszentélyen kívül azonban a székesegyház korábban felépült részének északi, de főleg a déli oldalához csatlakoztak különböző korú kápolnák. Az északi oldalon helyezkedett el a székesegyház XIII. század második felére datált sekrestyekápolnája (4. kép „S"). 2 9 A sekrestyekápolna a XVI. század közepéig, a Perényi-fal építéséig állhatott fönn. 3 0 A székesegyház déli oldalához utólag öt kápolna is hozzáépült, melyeket a kutatás K. 1 - K.5-ös számozással jelölt nyugatról kelet felé haladva (5. kép). A kápolnák természetesen nem egy időben épültek, hanem - legalább is a publikáció alapján - a XV-XVI. század folyamán több periódusban. Legkorábbinak a K.2-es és K.4-es kápolnák tekinthetők. A köztük lévő rész beépítését és így a K.3-as kápolna kialakítását a XVI. század elejére tette a kutatás. Jellemző rájuk, hogy a K.l-es, azaz legnyugatabbi kápolnát kivéve - keleti és nyugati falaik északi kiindulópontja nem más, mint a székesegyház déli falának egy-egy külső támpillére. 3 1 2 5 A székesegyházban a középkor végéig összesen 41 oltár- és kápolnanév ismert. Az oltárokra és kápolnákra: DÉTSHY Mihály 1964. 1-2. és NAGY Géza Balázs 2004. 163-166. 2 6 A szabályos elrendezést talán csak a délnyugati kápolna külső nyugati oldalánál törték meg. A kutatások alapján feltételezhető, hogy a délnyugati kápolna nyugati oldalához később egy új kápolnát építettek vagy legalább is elkezdték annak építését. DÉTSHY Mihály - KOZÁK Károly 1972. 145. 2 7 DÉTSHY Mihály 1964. 2. A Szűz Mária-kápolnához még: BÚZÁS Gergely 1999. 148. 2 8 A kápolnát a török elleni hadjáratra készülődő Pálóci Antal zempléni főispán végrendelete említi. DÉTSHY Mihály 1998, 38. 2 9 KOZÁK Károly 1972. 160-161. és KOZÁK Károly 1973-74. 143. 3 0 BÚZÁS Gergely 2006. 25. Az 1552-es ostrom során az ott tárolt lőpor felrobbanása miatt a székesegyház északi fele és az akkoriban használt sekrestye megsemmisült. A vár kettéosztása óta a sekrestye már az északi mellékhajóból leválasztott teret jelentette. DÉTSHY Mihály 1964. 7-8. 3 1 A K. 1 - K.3-as kápolnák (szövegben: szelvények) feltárásának ismertetése: KOZÁK Károly 1975. 81-95. A K.3-as kápolna XVI. század eleji datálása: KOZÁK Károly 1975. 93. Nagy Géza Balázs szerint a K.2 - K.3. - K.4 kápolnák egyetlen építési fázisban épültek a székesegyház déli oldalához Rozgonyi Péter idejében (NAGY Géza Balázs 2000. 48.). Szerinte erre utal Houfnagel metszetén látható rózsaablak is (Nagy Géza Balázs írásbeli észrevétele jelen tanulmányhoz).Nézetem szerint a K.3-as kápolna csak 1509 után épülhetett fel, ugyanis eredetileg a kápolna helyén 43
