Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

Veres Gábor: A közművelődés és közönségkapcsolatok ötven éve a Dobó István Vármúzeumban

Ezt követően minden évben programokat kínálnak a vármúzeumot ezen a napon felkeresőknek. A nyílt nap során valamennyi kiállítás ingyenesen látogatható és olyan helyeket is megtekinthetnek, melyek egyébként zárva vannak a vendégforgalom elől, például a restaurátor műhelyt. A diákok múzeumi és kézműves foglalkozásokon vehetnek részt, különböző történelmi programok, haditorna bemutatók zajlanak. Egerből és az ország minden részéről jönnek iskolai osztályok a rendezvényre, mely nem csak a diákok, hanem minden korosztály számára hasznos időtöltést, a történelmi hagyományok jobb megismerését kínálja. Hasonlóan egy napos rendezvény a 2004-től Szent Iván napján megrendezett Múzeumok Éjszakája. A múzeumhoz kötődő speciális programokkal várják ekkor a látogatókat. Az éjszakába nyúló eseményeknek 2004-ben 1500, 2005-ben 5500, 2008-ban 8500 látogatója volt. A felsorolt nagyrendezvényekre nagyon sok látogató érkezik a várba. A programokhoz elengedhetetlen volt egy színpad, mely szezonban igény szerint - akár folyamatosan is - használható. A vármúzeum területén kevés volt a padok száma. A meglévők egy jól átgondolt belsőépítészeti terv szerint készültek, a várhoz illő kivitelben. Ezek számának gyarapítása a látogatók kényelmén túl az alkalmi programok nézőtér problémáját is megoldja. A játszótéri deszkapadok mellett, hét új tölgyfapadot helyeztek el a vár területén, 2003-ban. 2005-ben egy szponzori támogatás révén 10 kültéri asztalhoz és 20 padhoz jutottunk, e mellett 120 db széket is sikerült beszerezni. A várat a fontosabb események alkalmából különböző történelmi motívumokat felhasználó zászlókkal díszítik fel, melyekből 100 darab készült (zászló, zászlórúd, zászlótartó). Az egri vár katonai hagyományai a püspökség alapításáig, Szent István koráig nyúlnak vissza, amelyek a tatárjárás után megépült kővárban, a XVI. századi végvári harcokban teljesedtek ki. A várvédők korabeli ruházatát és fegyverzetét ismertük, így lehetséges volt ennek rekonstrukciója. Európa több városában (Prága, Athén, London) kiemelkedő turistalátványosság az őrségváltás, mely Magyarországon még sehol nem került a tradícióknak megfelelően felújításra. Az őrség a vármúzeum három helyszínén áll 2003-tól főszezonban, minden hétvégén, 10-16 óra között. Az őrség számára korabeli sátor készült amelyet korhű bútorzattal (asztal, székek) rendeztek be. Az asztalokon fakupák, kockajáték, malomjáték, így a látogatók a pihenő katonák életébe is bepillantást nyerhetnek. Az őrségváltás az alábbi koreográfia szerint zajlik: A sátor mellett sorakoznak fel őrségváltás előtt a korabeli viseletbe öltözött katonák, a tiszt ellenőrzi a felszerelésüket (mustra), majd dobszó kíséretében, a felvezető tiszttel az ágyúdombra vonulnak, ahol a 11 és 15 órai váltást ágyúszó jelezi. Ezt követően körüljárják az őrhelyeket, ahol kettesével átveszik a szolgálatot. A szolgálatellátáshoz 14 fő közlegény (6-6 fő őr, 1 felvezető és 1 fő dobos) szükséges. Ennek megfelelően 14 és 2 tartalék ruházat készült (dolmány, süveg, ing nadrág, öv, csizma), fegyverzettel (lándzsa, tiszti szablya és buzogány, rákfarkas sisak) és kiegészítőkkel (övek, tiszti kacagány, dob, szíj) 376