Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

Fodor László: A Dobó István Vármúzeum régészeti gyűjteményének ötven éve

5. kép. Az egri vár északi várfalának és a középkori kiskapu környékének kutatása. 1986. szakrális központjává, ünnepi, egyházi szertartások, megemlékezések, esküvők színhelyévé vált. Itt kell megemlítenünk, hogy a kora Árpád-korból Eger város területén mind ez ideig két településmaradvány ismeretét mondhatjuk magunkénak, ezek egyike a várbeli ún. Törökkert teraszán került elő 1969-70-ben (Kozák Károly, Fodor László), a másik az egri Ferences templom 1986-os padozat felújítási munkáinál végzett kutatás alkalmával a XVIII. századi kriptarész alatt (Fodor László). Az egri vár területének kutatási munkálatai 1989-ig kizárólag az Országos Műemléki Felügyelőség keretében folytak, a múzeum ez időpontig csak a külső várban vezetett régészeti leletmentő ásatásokat. Az OMF szervezeti és szakmai átalakítása után, 1990-től országos pályázatokkal, majd a Széchenyi Terv keretében a Kincstári Vagyoni Igazgatóság tulajdonosi hátterével folytak kisebb-nagyobb régészeti munkálatok, a fent említett rotunda feltárásán kívül az északi várfal, a Gótikus püspöki palota keleti oldalánál

5, s legutóbb (folyamatban) a provizori palota alatti nagy kiterjedésű ún. „dézsmapincénél". E munkákat 1989-től Fodor László, a Dobó István Vármúzeum régésze irányítja. A vár kutatása évtizedeiben feltárt anyag legszebb darabjai a Gótikus Palota állandó történeti kiállításában láthatók. A jelenlegi, audiovizuális eszközökkel, valamint fény- és hang-effektekkel látványossá tett kiállítás immár harmadik a sorban, a múzeum kollektívájának együttműködésével 2001-ben nyílt meg. A vári anyag tudományos feldolgozása folyamatosan történt, Kozák Károly a múzeumi évkönyvek sorában publikálta a feltárás eredményeit, jelenleg a temető korai anyaga került ismét feldolgozásra a sajtó 333