Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

Fodor László: A Dobó István Vármúzeum régészeti gyűjteményének ötven éve

ban foglaló ún. Barbaricumban, főként a híres Csörsz-árkot körülvéve a II—

III. században szarmata népelemek töltötték ki, akiknek számos temetőjét és néhány település maradványát tárták fel a múzeum kutatói, Ács Csilla, Szabó János József, Fodor László. A kiállításban is szerepelt ezek közül néhány tárgy, így például Adácsról, Tiszanánáról, valamint Sarud környékéről. Az anyagban olykor aranyleletek is előfordultak; így Erk közelében, valamint Boldog határában Ács Csilla leletmentésében. A nagyberuházások, elsősorban az M3-as autópálya és a MOL ásatások felgyorsították e terület kutatását, ennek egyik kiemelkedő eredménye Vaday Andreának, a Régészeti Intézet munkatársának értékelő-összefoglaló publikációja, amelyben a múzeum ásatásainak anyagára támaszkodva a korszak átfogó rendszerezését végezte el. A népvándorlás korának későbbi időszakairól megyénknek gazdag lelőhelyképe rajzolódik ki a kutatások nyomán. Különösen érvényes ez a Tarn a-mentére, ahol is Tarnamérán nemzetközileg is számon tartott hun kori temető sírjait tárta fel 1962-ben Szabó János Győző. Az avar korból több temető együttes anyaga került a múzeumba és feldolgozásra ugyancsak Szabó János Győző, valamint Nagy Árpád feltárásai nyomán. így többek között a Gyöngyöspata-Előmály, (Szabó), Visonta-Nagycsapás (Nagy Árpád), Feldebrő-Lukács utca (Nagy Árpád), valamint Sirok Csörgő (Szabó) avarkori temetők leletanyaga. Külön meg kell emlékeznünk arról, hogy Szabó János Győző, (a mindenki által tisztelt, sajnos 1986-ban elhalálozott Gionni), aki a múzeum „hőskorában" több évig volt a Vármúzeum igazgatóhelyettese, valamint régész osztályvezetője, úttörő munkát végzett azzal is, hogy az országos avar-corpus egyik vezető munkatársa volt. Területünkön a honfoglaláskor ill. a X-XI. századi lelőhelyek is szép számmal fordultak elő. Közismert a századelőn Bartalos Gyula Eger-Szépasszonyvölgyi honfoglalás kori temetőfeltárása, majd az onnan származó emberi maradványoknak a kazamata bejáratánál való ünnepélyes elhelyezése. Az itt talált leletanyag sajnos a Nemzeti Múzeumba került. A vármúzeum fennállása óta Eger körzetében a volt Gépállomás területén megtalált és 1959-196l-ben feltárt (Szabó János Győző, Fodor László), valamint a Répástetőn Szabó János Győző által 1964-ben végzett leletmentést említhetjük. Ezen túl a megye más területein, így Besenyőtelek község térségében Szőrhát-pusztán (1966), majd Tepély-pusztán (1975) ugyancsak ő végzett a honfoglaláshoz kapcsolódó leletmentő ásatásokat és jelentős honfoglalás kori temetkezések kerültek elő Dormánd Hanyi-pusztán, valamint, Kál térségében is. Különösen kiemelkedő leletanyagot gyűjtött Szabó János Győző Aldebrőn a Mocsáros nevű helyen, ahol a viszonylag nagyszámú temető egyik női sírjában két szép aranyozott ezüst korong is előkerült. E korongok, amelyek kiállítás keretében már bejárták Eszak-Itália jelentős városait, az 50 éves kiállításnak is régészeti díszei voltak. 330