Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

B. Gál Edit: Adatok Orczy Lőrinc életéhez a források tükrében

földszintes kis sarokház, amelyben boltok működtek, egészen az 1917-es tűzvészig fennállt a piactér északkeleti sarkán. Ez a rendelkezés az 1789-es végrendeletben már nem kerül szóba. A végrendeletek, különösen az 1789-es rendelkezés legnagyobb részét az ingatlan birtokok öröklésének rendje teszi ki. 1756-ban háromféle birtokot jelöl meg a hagyományozó: az atyától, Orczy Istvántól öröklötteket, a saját maga által szerzetteket és az elhunyt feleség után maradt javakat, amelyek akkor még „ismeretlenek" voltak. Az első végrendeletében az atyai birtokokat - jóllehet nem részletezi pontosan - két fiára hagyja oly módon, hogy azok fel nem oszthatók, hanem csak jövedelmükből részesedhetnek mindketten egyenlőképpen. Ha mégsem maradnának együtt, akkor Lászlónak (Tarna) Őrsöt, Józsefnek Erdőkövesdet rendeli

2

9. Ebben a végakaratban sem Gyöngyös, sem Újszász nem került szóba, mint a fiúk által lehetséges lakhely. A második végakarat már sokkal részletesebben taglalja a birtokokat. Itt sem részletezi az atyai szerzeményeket, csak utal az 1742-es végrendeletre, mely a következőket tartalmazza: Heves- és Külső-Szolnok vármegyében: (Tarna)Örsön - rezidenciális ház, malom, sörház; Egerben - ház és szőlők; Gyöngyösön - rezidenciális és más mellette lévő ház, vendégfogadó a városon kívül, újonnan épített szegletház, vizek közt való kert, szőlők; Visonta - szőlő; Sár -malom, pálinkaház, pince, serház szőlő; Sirok - épület, malom, serház majorház. Egyéb birtokok illetve részbirtokok: Pély, Átány, Kőtelek, Ivánka, Terpes, Poroszló fele, Erdőkövesd fele, Tomaj puszta majorsággal, Fokoru, Vezekény, Poosvár, Miske, Filimes, Túrpásztó, Szászberek fele, Bocs, Kisbátor, Váraszó részbirtok, Recsk, Bodony, Ivád harmada és Pásztó. Ezek közül a Gyöngyös környékén lévő települések nagy része Nyáry örökségből származik, tehát a leányág is követelhet belőle részeket. Pest vármegyében: Újszász, Szarvas Pedri (vagy Pederi), Vadkert illetve az ehhez pusztaként kapcsolódó Bőszér és Csábor. Pest városában két ház az Úri utcában. Az egyik telkét négyezer forintért vette meg Orczy István, s rajta „exfundamenti" palotát építtetett, a mellette lévő házat pedig 2150 rénes forintért és 100 arany áldomáspénzért váltotta magához.

3

0 Bács vármegyében: Kisszállás, Ivánka és Mada puszták; Abaúj vármegyében: Vilmány fele; Zombor puszta; Zemplén vármegyében: Mád város negyede és Ondi falu negyede; Borsod vármegyében: Domaház faluban részbirtokok. Orci helység és Tömörke puszta, valamint Vas vármegyében Söpte és Csömöte, mint a család ősi lakhelye különös szerepet játszott mind István, mint Lőrinc éle2

9 Ezt egyébként később, 1768-ban birtokába is adja. 30 Függetlenség 1936. aug. 30. Milyen volt százötven évvel ezelőtt Budapest? 200