Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

K. Zoffmann Zsuzsanna: A késő-bronzkori Kyjatice kultúra embertani leletei Ludas-Varjú dűlő lelőhelyről

percek, a medencecsontok töredékei és a két femur alkotja, melyek nem biztos, hogy egy egyénhez tartoztak. Leírása: A kis méretű, feltehetően sphenoid, illetve ház körvonalú agykoponya eredetileg igen rövid, igen keskeny, alacsony, meso-ortho-akrokran lehetett, curvoccipitális tarkóval. A csak részben rekonstruálható igen keskeny arc, valószínűleg igen alacsony, eurymorph volt, az aránylag nagy bigoniális szélesség miatt rektanguláris körvonallal. Az orbiták a chamaekonch, az orr feltehetően a chamaerrhin kategóriába tartozott. A testmagasság kiszámításához nem állt rendelkezésre méretadat. Fogazata: A megmaradt 16 fogon caries, illetve az állkapcsokon tályog nem fordult elő. Az abrázió 1 fokozatú. Anatómiai variáció: A lambdavarrat bal oldalán kisméretű varratcsont látható. 1090. - maturus korú férfi: A lelet csak vázcsontokból áll, melyekhez egy másik egyén humerus caputjának töredéke került. Leírása: Részletes elemzés nem volt elvégezhető, csupán a középkorú férfi gracilis testalkatára lehetett következtetni. 1133/1. kettős temetkezés - ± 10 éves gyermek (fiú ?): A jó megtartású lelet esetében a halálozási életkor meghatározása a fogazat alapján történt. A gyermek nemének feltételes meghatározásához a mandibula (mentum és angulus mandibulae) kifejezett masculinitása nyújtott lehetőséget. 1133/2. kettős temetkezés - 23-29 éves férfi: Az előző gyermekkel közös sírban eltemetett egyén csontjai közül csak a homlokcsontnak és falcsontnak töredékei, valamint töredékes csigolyák, bordák, a bal medencelapát, bal femur és bal talus őrződött meg. Amennyiben valóban temetkezésről van szó, akkor a váz többi része már korábban, erózió, szántás, vagy recens gépi nyesés során semmisülhetett meg. Részletesebb elemzésre nem volt lehetőség. 1213. - 44-53 éves nő: Az objektumból egy töredékes bázisú és arcú, kisé vetemedett koponya, valamint igen hiányosan megőrződött vázcsontok kerültek elő. Leírása: Az ovoid, illetve ház alakú agykoponya igen hosszú, keskeny, igen-igen magas, hyperdolicho-hypsi-ultraakrokran, curvoccipitális tarkóval. A homlok igen széles, ultraeurymetop. A feltehetően keskeny arc nem volt rekonstruálható. A testmagasság kiszámítására nem volt lehetőség. Fogazata: A megmaradt 25 fog közül kettő esetében (jobb oldali első PM2 és Ml) kicsiny, illetve nagy méretű caries látható, a jobb oldali alsó Ml fogból pedig csak a gyökércsonk maradt meg. A jobb oldali felső Ml fog gyökereinek csúcsánál összesen három, nagyobb tályog figyelhető meg, melyek közül kettő esetében a csont perforálódott a sinus maxillaris felé. A felső fogsorívben a jobb oldali 12 fog 90°-kal elfordulva, rendellenes helyen, a szemfog belső oldala mellett nőtt ki, miáltal a szemfog körül jelentős mértékű tréma alakult ki és a teljes felső fogsor ritkává vált. A fogak abráziója 2 fokozatú. 19