Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)
B. Gál Edit: Adatok Orczy Lőrinc életéhez a források tükrében
tott templomban temették el. Élete példaszerű volt. Előbb vitéz katona, bölcs generális, utóbb kitűnő és emberséges főtisztviselő, lelkesen szerette családját, fiainak jó nevelője volt, de említik, hogy gondos, hozzáértő gazdája volt birtokainak, és aligha volt Magyarország-szerte földesúr, akit jobban szerettek volna a jobbágyai. S tette mindezt derűsen, kedélyesen, művelten, maga körül is műveltséget árasztva. Kortársai némiképpen filozófusnak is tekintették. Nem volt filozófus, csupán a filozófusok műveinek élvezője, aki jobban érezte és értette a bölcsek világosságát és humorát, mintsem az eszmék forradalmiságát. Viszont igazi életfilozófus volt, aki érezte, élte és hirdette az ember és környezetének összhangját. 1 9 Halottas beszéd - életrajzi összefoglaló Orczy Lőrinc életének „legkorábbi" összegzője „Alexovics Baziliusz első remete Szent Pál szerzetbéli pap a fent nevezett szent egyházban az isteni igének magyar hirdetője" 2 0, aki 1789-ben, Kisasszony havának huszadik napján gyászbeszédet tartott az elhunyt emlékezetére 2 1. Ebben a gyászbeszédben, a kor szokásainak megfelelően barokkos környezetbe ágyazva két nagy egységben tárgyalja a főúr életét. Az első rész a származásról, a katonai és polgári pályán, s az irodalom terén elért eredményekről szól, s a főúrról, mint „Emberről" fest igen színes képet. „ Báró Orczy Lőrinc, akinek szép atyjának atyja János Pest vármegyei nemességnek vezérlő kapitánya volt, s a törökök nagy sokaságától nyomattván a pesti egyik kapuban a megtolakodott sokaságtól elgázoltatott és életét végzetté... Szép atyja György Szentgotthárdnál a török előtt elesett, nagyatyja pedig Gergely Buda várának a törököktül lett visszavétele alkalmatosságával sebeket vévén Egerben meghalálozott. 1756. esztendőbeli háborúban őfelségének egy egész kompániáját nemes Nádasdi regimentének ajándékon fel-lovasította. ...Lengyelországban 1769. esztendő táján uralkodó döghaláltól, hogy országunk védelmeztethessék a szélső vár1 9 HEGEDŰS Géza 1976. 2 0 „Halottas Beszéd, Mellyet... a midőn... Báró Orczy Lőrincz... Emlékezete... Tiszteltetne, Élő Nyelvel Mondott Alexovics Basilius... Kis-Aszony Havának [aug.] 10-dik napján 1789. Esztendőben. Pesten" OSZK Kézirattár Quart. Hung. 432 - Bevezető. Alexovics Basilius 1742-ben született Egerben, görögkeleti vallású családban. 16 éves korában áttért a katolikus hitre, s 1764-ben belépett a pálos rendbe. Pappá szenteltetése után Pápán, Pécsett és Nagyszombatban tanár. Rendjének feloszlatása után Pestre került és mint a belvárosi főtemplom hitszónoka egyik vezéralakja lett annak a harcnak, amelyet a katolikus egyház folytatott a francia felvilágosodás eszméi és a szabadkőművesség ellen. 1792-től a pesti egyetem filozófia tanára, és hitszónoka. 1796 áprilisában Pesten halt meg. 2 1 Ennek a gyászbeszédnek, a barokkos körmondatoktól mentes „vázlata", illetve annak egy része olvasható a MOL P519 Boy No. 227 -es forrásban. A gyászbeszéd fordulatai jelennek meg a főúri családoknak július 31-én elküldött halotti értesítésben. 183