Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)

B. Gál Edit: Adatok Orczy Lőrinc életéhez a források tükrében

1789. augusztusában ilyen levél érkezett a főúri nemes családokhoz, tudatva, hogy a tarnaörsi bölcs, Abaúj vármegye egykori főispánja, a Felső-Tisza szabályozásának kidolgozója, a költő és mecénás örökre lehunyta szemét. Báró Orczy Lőrincről már sokan írtak.

2 Ennek a tanulmánynak nem tiszte, hogy ismét egy életrajzot tárjon az olvasó elé, sokkal inkább, hogy egy-egy forrás megismertetésével, elemzésével talán más megvilágításba helyezze a 18. század egyik legnagyobb főurát. Anyakönyvi bejegyzések Gyöngyösön a 18. században Az Orczy Lőrincről szóló életrajzi irodalom születési időpontjául 1718. augusztus 9-t, születési helyéül pedig Tarnaörsöt jelöli meg. A gyöngyösi Szent Bertalan Plébánia Kereszteltek anyakönyve 1690-1720-as kötetében található bejegyzés, viszont egyértelművé teszi, hogy Lőrincet 1718. augusztus 9-én a Szent Bertalan templomban keresztelték meg. A keresztelő pap és egyben a keresztapa gróf Erdődy Gábor egri püspök volt, a keresztanya Pontonyi Anna. A gyermek a keresztségben a Lőrinc, István, Thadeus nevet kapta.

3 Ismert tény, hogy amikor Orczy István 1708-ban, feleségül vette Petrovay Zsuzsannát, kezével hozzájutott a Nyáry vagyon 1/48-ad részéhez, amelybe Tarnaörs, illetve annak egy bizonyos hányada is beletartozott. Ugyanakkor a gyöngyösi protokollumokból valamint Orczy István személyes levelezéséből az is világosan látható, hogy házasságuk első szakaszában inkább Gyöngyöst tekintette életük „központjának". Itt vásárolt házakat, itt volt rezidenciális háza is, s itt épített „kertet" az Egerbe vivő szekérút mentén. Tarnaörsön a Nyáry vagyont öröklő családok közül Haller, a főörökös, a birtok felére volt jogosult. A négy linea néven emlegetett Bossányi, Orczy, Szunyogh és Török családok pedig a másik felét, azaz családonként egynyolcad részt örököltek. Rajtuk kívül a Nagy és Radics nemes családok zálogként műveltettek meg egyes határrészeket. 1710-ben a Nyáry örökösök majorüzemet hoztak létre az addig néptelen pusztán, ahol 1743-ig éltek 2 Csak néhányat említve: Petrovay Antal: Arany János: Koszorú - irodalmi folyóirat; Horváth János: Orczy Lőrinc In: Irodalom és felvilágosodás; Thimár Attila: „Légy vezérem": Révai Miklós és Orczy Lőrinc barátsága; H. Kakucska Mária: Orczy Lőrinc és leveleskönyve, Hegedűs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka. 3 Szent Bertalan Plébánia Kereszteltek anyakönyve 1690-1720. „Illustrissimus ac Redissimus Dnus Dnus Comes Gabriel Antonius Erdődi de Monyorókerék Eppisc. Agriensis, I. Cottus Heves et Exteriorum Szolnok Supremus eorundemque nec non montis Clundii et Cottus Varasdiensis perpetuus Comes abbas S. Georgii militis et martyris De Jaák S.C. Regiaeque et Margites Consiliarius etc. etc. Baptistavit infantem nne(Nomine?) Laurentium, Stephanum, Thadeum Parentes: P ac G. D. Stephanus Orczi, Susanna Pertovaj ; Patrini: Idem Illustrissimus ac Redissimus D. Comes et Anna Pontonyi" 178