Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)
Kovács Béla: Az egri minoriták régi temploma és rendháza
A patakon átvezető fahíd ábrázolása és Joche felirata arra utal, hogy ennek szerkezete cölöpökből és gerendákból ácsolt jármos híd volt. A rajta átvezető út villásan két ágra szakadva haladt keresztül a téren. A vázlat bal alsó részén látható a mecset K-Ny-i tájolású alaprajza, amely első ránézésre kétségkívül keresztény templomnak tűnhetett dr. Voit Pál számára. Az építmény egyes részeit jelölő Chor, Sakristey és Kirche feliratok is megerősíthették azt a vélelmét, hogy a mecsetet a törökök egy 1596 előtt már itt lévő templom részleges átépítése során alakították ki. Nem vette figyelembe azonban, hogy itt a középkorban bizonyíthatón nem állt templom, mint azt már fentebb is említettük. A rajzon ábrázolt építmény tehát csak a törökök által épített mecset lehet. 32 Falait két párhuzamos vonallal jelölték, de az E-i oldalfalat a patakmeder egyetlen vonallal rajzolt kőfala jelzi. Nyugati, 11,4 m széles homlokzata előtt trapéz alakú, fallal kerített, 3,8 m széles előudvar (Vorhof) volt, amelynek kapuja a hídra vezető útra nyílt. Az udvar közepén lévő ajtón át lehetett belépni a mintegy 2 m széles előcsarnokba (Halle), ahol az imára érkezők lerakhatták lábbelijüket. A csarnok jobb sarkában lévő, kis négyszöggel jelölt kút vagy medence ( Brunnen) a rituális mosdásra szolgált. A csarnokból egy ajtó vezetett a 11,4 m hosszú belső térbe. Ennek a K-i végén lévő, 5,7 m nyílású és ugyanilyen mélységű, a nyolcszög öt oldalával záródó térben volt a mihrab fülkéje. Az építmény bal külső oldalához egy 3,5x3,5 m alapterületű kisebb helység csatlakozott. 3 3 A 2. ábra a Hazael-féle térkép kinagyított részlete, amelybe berajzoltuk a Leltárban említett építményeket. Jól összevethető a rendház 875 négyszögöles telkének beépítettsége, illetve a boltok és az új városháza 128 és 543 négyszögöles telkeinek egymáshoz való viszonya. Az épületek felméréséhez minden bizonnyal segítséget adott Hazael Hugo szervita szerzetes, püspöki geometra, aki ebben az időben a város pontos telekfelmérésének előmunkálatait végezte. A templom és a vár közötti távolságot kicsit tudálékos módon csak ő adhatta meg az általa készített térképről: „A templom a vártól egy stadionnyira van, amely távolság (Plinius számítása szerint) a mi kettőslépünkben 125." (Leltár 5.) A templom Ny-i falának közepe és a vár főkapujának közepe légvonalban tényleg 183,75 méterre volt egymástól. 3 4 3 2 A hódoltság 91 éve alatt a városban öt új mecset épült, öt másik mecsetet középkori templomok és kápolnák átépítésével alakítottak ki. A vár területén álló két másik templomot is mecsetként használták. KOVÁCS Béla 2006. 10, 30, 46. Itt tévesen 4 átalakított és 6 új mecsetet említettem. 3 3 A rajz méreteit a lépték alapján állapítottam meg, de ezek csak megközelítő pontosságúak. 3 4 A stadion nagyobb távolságot jelölő, területenként és koronként különböző, 111 és 192 méter között változó ókori mértékegység. A Plinius által számított stadion 183-184 m lehetett, mert a kettőslépés hossza 1,47 m. - A pontos mérést az OCAD 8 térképrajzoló program tette lehetővé. A Heves Megyei Levéltár Térképgyűjteményének 1143. szám alatt őrzött eredeti térképről készült digitalizált formát már korábban is használtam térképszerkesztésre: KOVÁCS Béla 2006. 142
