Petercsák Tivadar – Veres Gábor szerk.: Agria 44. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2008)
Komjáti Zoltán: Adalékok Gróf Koháry István (1649-1731) Heves vármegyei birtokviszonyaihoz
Halásziak mind a szántást, mind a kaszálást beljebb usussokban vették. .."A megyei bizottság kiszállt, és hogy az „...occulate [szemmel] megmutatott földeknek... " mielőbbi eredeti helyzetét visszaállíthassa „...subpoena violentiae, incaptivatione Hominum, et Pecorum ibidem reperibilium abactione [az erőszakosság bűne miatt a jobbágyokat elfogva, és a rajta legelő állatokat összegyűjtve, a viszszaélés jóvátétele szempontjából]", a bűnösöket előállították a gyöngyösi bíróság elé. A számonkérésre ez volt a halásziak válasza: „...ők Uruk hívek [hűek urukhoz], és akaratuk nélkül abba magukat nem imittálhattyák [uszíthatják, bujtogathatják], hogy a földnek usussától desistályanak [elálljanak], hanem ha maguk Földesurai fogják committalni [átengedni], készek recedálni [visszavonulni]." 2 3 Apc Apcot az 1614-es donációval szerezte meg Bosnyák Tamás, majd ezt II. Ferdinánd is megerősítette Eszterházy Miklós palatínus útján 1629-ben (maga az irat „Apch"-ként tünteti fel a helységet). 2 4 1635-ben Bosnyák Tamás Judit nevű lányára hagyta Apcot (portioval), Hasznossal, Adáccsal és Horttal. 2 5 Családi kapcsolatok révén a Balassák birtokába kerül, majd a két fentebb említett faluhoz hasonlóan, az 1680-as évek közepétől a Koháry-család kezébe vándorolt át. 2 6 A Neoacquistica Commissio a fegyverváltság (ius armatum) bevezetésével kívánta a gazdátlan, lepusztult birtokokat, gazdasági egységeket ismét termőre fordítani. A Nógrád, Pest és Heves vármegyék találkozásánál elhelyezkedő falvak rossz állapotba kerültek. Ezek közé tartozott Apc is, melynek lakossága elmenekült. A falut a Budai Kamarai Igazgatóság hozzácsatolta, többek között Horttal együtt, az ún. „hatvani uradalomhoz", és Salm Károly Theodor Ottó herceg kezébe adta 1701-ben, akit még 1687-ben „honfiúsított" 1000 arany áráért I. Lipót (ti. csakis a magyar „nemzet" tagjaként lehetett Magyarországon birtokot bírhatni). Az eredeti magyar birtokosok között óriási lett a felzúdulás. Koháry István is azonnal hangot adott elégedetlenségének a rendelkezés miatt, mikor felszólították, hogy 1701-ben igazolja birtokjogát Hort és Apc felett. A „hatvani uradalom" összeírásaiból arra lehet következtetni, hogy Koháry István sikeresen megvédte mindkét birtokán tulajdonjogát (talán kifizette a ius armatumot?), mert Hort nála maradt, Apc pedig bekerült ugyan kis időre Salm herceg territóriumába, de a Koháry-részek nélkül. 2 7 2 3 MOL P 419, 6. doboz, Fasc. 25. No 33. 2 4 Uo. No 18. 2 5 MOL P 392, Lad. 55. No 31. 2 6 MOLE 147 Fasc. 16. No 37. 2 7 B. GÁL Edit 1997. 139-140. 117
