Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Dénes Zoltán: A magyarországi katolikus reform megindítója Oláh Miklós (1493–1568)

hallotta, hogy a városban Bencze deák a régi szokás szerint vette magához halálos ágyán az Úr testét, sietett a beteghez. „A sátánt vetted magadhoz - rivallt a betegre - ki még ma a pokol fenekére visz, ha tüstént keresztény módon meg nem áldozol". A váradi káptalan kereste az eszközt, amivel úrrá lehetett ezen a feszült helyzeten. A siker reményét abban látta, hogy levélben az ország kancellárjának tudtára hozta a történteket, s tőle várta a gyógyszert a viszály megoldására. Ez a levél néprajzi forrásaink egyike. A kancellár ebben az időben Oláh Miklós egri püspök volt. XVI. századi főpapjaink között ő volt az első, aki a fegyelem helyreállításával, a tudományok elsajátításával akarta megújítani a katolikus egyházat. Váradhoz Ipolyi Arnold szerint ifjúkori emlékek is kötötték. Nagyszebenben született 1493-ban, 1568-ban halt meg Nagyszombatban. A mohácsi vész után Mária királyné titkára volt. Németalföldön, Mechelenben élt. Az ottani városi levéltárban nekem is lehetőségem nyílott a korabeli anyagokba betekinteni. Oláh Miklós kiváló humanistává fejlődött. Rotterdami Erasmussal sokat levelezett. Miután 1542-ben hazajött, előbb zágrábi, majd egri püspök lett. Martiluzzi Fráter György halála után esztergomi érsek. A zilált egyházi viszonyok elrendezésére zsinatokat hívott össze. Javította a papság fegyelmét, megkövetelte, hogy minden plébános tartson iskolamestert. Ő telepítette le Magyarországon a jezsuitákat. Nagyszombaton azzal a szándékkal, hogy maga köré gyűjtse a kor legtehetségesebb diákjait, valamint a megszállt területekről száműzött egyháziak legkiválóbbjait, kollégiumot alapított. így kerülhettek Nagyszombatra a száműzött váradi székes káptalan tagjai közül Ilosvai István, Mindszenti András, Derecskéi Török János, Garai Pál, Belezi Bálint. Oláh Miklós „nem kis szerencséjének" tartotta, hogy magához vette Telegdi Miklóst, a Bihar megyei jobbágyfiút, akit utólag a későbbi nagy Pázmány Péter előfutárának tekinthetünk. Ennek a körnek másik kiváló tagja Radetzky István volt, aki IV Pius pápa előtt meghatóan vázolta Magyarország szomorú helyzetét. Oláh Miklós az erőszak mellőzésével, a kultúra művelésével indította el a katolikus megújulást. Művelődéstörténeti szempontból értékes Hungária című műve, amely Magyarországot írja le a mohácsi vész előtt. Naplójának 1555-1559-ig írt fejezete is ránk maradt. IRODALOM BUNYITAI Vince 1935 A váradi püspökök a száműzetés s az újraalapítás korában (1566-1780). Debrecen. 270