Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Telenkó Bazil Mihály: Adatok a filkeháziak felekezeti azonosságtudatához

A felekezeti azonosságkép kialakulásában az adott település társadalmi nor­marendszere döntő szerepet játszik. Ez határozza meg az egyén vallásos életvitel­ét. Az elsajátított minták segítséget és lehetőséget teremtenek a változó élethely­zetekben hozott döntések meghozatalában. Filkeházának egyetlen, 1808-ban épült görög katolikus temploma van. Mind a görög-, mind pedig a római katolikus hívek ezt használják liturgikus hagyomá­nyaik gyakorlásakor. 10 A településen az elmúlt két évszázad során csak görög ka­tolikus pap szolgált, így a római katolikus hívek napjainkig filiális helyzetben vannak. Római katolikus szentmise havi rendszerességgel van a faluban. Ez a lo­kális vallási gyakorlatban fennakadást nem okoz, sőt mindkét katolikus felekezet hívei aktívan kapcsolódnak be egymás vallásgyakorlatába. Ebben a görög katoli­kusság vallási hagyományainak ápolása erőteljesebb, de nem kizárólagos. Talál­kozunk olyan esettel is amikor a tér szakralizációja a római katolikus vallásgya­korlatból fakad. A Lourdesi Mária barlangjának kialakítása, és az ahhoz kapcso­lódó hagyományok gyakorlata ezt példázza. 11 A harmonikus együttélés egyik szép példája, hogy több évtizeden keresztül volt, a római katolikus Petercsák János a görög katolikus egyház kántora. 12 Mégis felekezeti azonosságtudatának alapvető vonása nem változott meg. Kérésére temetése római katolikus rítus szerint zajlott. Bár a két katolikus egyház dogmarendszere megegyezik, rítus világában je­lentős eltérések vannak. A családi értékrend és a vallásos hagyományokba törté­nő belenevelődés szerepe igen markáns útmutatást jelent. Mindkettő a közösség építését célozza. Jelen esetben a családi közösségek - egyébként is erős - kohe­renciája a vallásos közösséghez tartozást erősíti. A vallási közösségben a feleke­zeti különbségek nem az elkülönülést célozzák, hanem a közel azonos - termé­szetföldrajzi, társadalmi - környezeti tényezők adta kihívásokból fakadó élethely­zetekhez kapcsolódó együttélési minták közös nevezőre juttatását. A település la­kóinak nem célja külön egyházközségek létrehozása, mint az a csereháti Homrogd községben megfigyelhető. 13 10 De a szakrális tér a faluközösség nagyobb ünnepein - mint a magyar államiság millenniumi ün­nepségek keretében ajándékozott zászló átvételekor - is központi szerepet tölt be. 11 Lásd Kovács László Erik tanulmánya a filkeházán készített Lourdesi Mária barlang kialakításáról. Jelen kötet 257-262. 12 Az 1960-as évek végén előkészített schematizmus-tervezet egyik adatszolgáltató lapján olvasha­tó. Az egyházközségnek nincs képesített kántora. Az egyházközség segédkántora /képesítés nél­küli/: Petercsák János. 13 Homrogdnak szintén évszázadokon keresztül egyetlen görög katolikus anyaegyháza és temploma volt. A településen az utóbbi években a római katolikusok különválási szándéka egyre erőteljes­ebben mutatkozik. 2007-ben a római katolikus lelkész kezdeményezésére saját templom építésé­be kezdtek. A felekezetek anyaegyházi szintű különválását talán az egyházközség eltartó­képessége is motiválta Homrogdon. Ugyanis a településen lakó több mint 1000 ember közül a gö­rög és római katolikus hívek aránya közel 50-50%-ot tesz ki. 265

Next

/
Oldalképek
Tartalom