Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Bartha Elek: Útmenti és szabadtéri keresztek Filkeházán

Bartha Elek ÚTMENTI ÉS SZABADTÉRI KERESZTEK FILKEHÁZÁN A zempléni Hegyköz kutatója, a táj szülötte és etnográfusa, Petercsák Tivadar munkásságának eredményeként immár több mint három évtizede jelentős néprajzi anyag vált ismertté e vidék hagyományos kultúrájáról. A Debreceni Egyetem

1 Néprajzi Tanszékén folyó Zemplén-kutatás részeként az itt végzett tematikus és monografikus kutatások folklórgyűjtéseket is magukban foglaltak, elsősorban a szokások, hiedelmek területén. Az adattári anyag, a Hegyköz-monográfia folklór fejezetei

2 ízelítőt adnak a hagyományos kultúra ezen rétegéről, a 80-as években pedig szülőfalujának szokás világát kismonográfiában tette közzé Petercsák Tivadar.

3 Ezekben a munkákban számos adatot találunk a Hegyköz falvainak szakrális kultúrájából is. A templomi szokások, a temetők néprajza kapcsán említést kapnak ennek a színes és a XX. század második felében még jórészt eleven folklórnak az építészeti, tárgyi objektumai is: elsősorban a temetők, a filkeházai műemlék templom, a lakóházak szakrális, kultikus terei. Az alábbiakban néhány helyi adattal szeretném kiegészíteni a Filkeháza vallásos hagyományairól meglévő ismereteinket.

4 A Hegyköz református, római katolikus és görög katolikus lakosságából a két utóbbi felekezethez, illetőleg szertartáshoz tartozók hitéletének fontos része az utak mentén, a falvak határában, temetőkben, templomkertekben való keresztállítás és a kereszteknél végzett rítusok gyakorlása.

5 Filkeháza lakosságának többsége görög katolikus, így az itt álló kereszteken egy kivétellel a görög katolikusság1 Akkori nevén Kossuth Lajos Tudományegyetem. 2 PETERCSÁK Tivadar 1978. 79-104. 3 PETERCSÁK Tivadar 1984., 2001. 4 A kutatás az OTKA T 032093 sz. pályázat támogatásával, az MTA DE Néprajzi Kutatócsoportja munkaprogramjának keretében készült. A gyűjtésben való közreműködésért köszönettel tartozom Kovács László Erik kollégámnak. 5 A Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékének kutatási programja keretében Tóth Annamária szakdolgozatában tekintette át ezeknek az objektumoknak jelentés részét. A kézirat és a gyűjtött anyag a tanszék archívumában (DENIA) található. Tóth 2002. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2007. 249