Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)

Batári Zsuzsanna: A filkeházi lakóház a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Észak-Magyarország tájegységében

amelyet kopás esetén megfordítottak. A több ember erejével működtetett lengőkar mozgatásával lehetett a bunkó alá helyezett fatuskóra tett kendert puhítani.

19 A kovácsvágási, Fő utca 7. szám alatt felmért szénatartó sop (1/14-2. pozíciószámon) a lakóház mögötti kertben kap helyet, a lakóház hossztengelyével párhuzamosan elhelyezve. A favázas, zsilipéit falú, zsúpfedéses épület eredetije már nem található meg, így a múzeumban az 1972-es felmérések alapján rekonstrukcióként építjük fel. A széna tárolása ebben az építményben történt, így a telken csűr nem épül.

20 A kertben építjük fel a pusztafalusi méhest (1/14-4. pozíciószámon), mivel a méhészkedes a Zemplén területén rendkívül elterjedt volt. A lakosok nemcsak édesítésre és orvoslásra használták a mézet, hanem a sonkoly eladásából fizették az évi adójukat is.

21 Tagán Galimdsán Pusztafalu gazdálkodását bemutató tanulmányában ír a faluban folyó méhészkedésről is: „...a gyékényköpüben tartott méheket tavasszal, József napja körül engedték ki. A méhek őszig gyűjtötték a mézet, ekkor büdöskővel (kénnel) kipusztították őket, és kiszedték a mézet. A lépet kivágták, de csak az öreg családoktól vették el a mézet, a fiatal családokat két-három évig nem is bántották. Az így keletkező méz rendkívül sűrű és sötét volt. A pergetést nem ismerték, a mézet kézzel nyomták ki. "

22 A méhes a Fő út 79. számú telken állt, de felmérése óta elpusztult, így ez az építmény is rekonstrukcióban készül el. A zsilipéit falú, favázas építmény féltetős, zsúppal fedett, benne a kasokon és kaptárakon kívül a méhész ágya is helyet kapott. A lakóház mögötti kertben gyümölcsaszaló lesz, ez az építmény azonban jellegénél fogva csak rekonstrukcióként építhető meg. A földbe mélyített szerkezet tűztérből és nyakból áll, az aszalómedence feletti vesszőből fonott kason aszalódtak a gyümölcsök. Filkeházán a földbe mélyített aszalót kenderszárításra is használták, az eljárást aszalásnak nevezték: a kenderkévéket az aszalókasra helyezték száradni, és ponyvával letakarták.

23 A lakóház A hegyközi Filkeházáról származó lakóépület (1/14-1. pozíciószámon) szerepel a legkorábbi, 1970-es telepítési tervben, majd a későbbi, 1986-os és 2006-os épületjegyzékekben is. Kiválasztásának legfőbb szempontja a Felföldön jól ismert 19 Az egykarú kenderkalapácsot a tájegység erdőhorváti épületében (Hatház utca 6.) mutatjuk be. 20 A filkeházi lakóház telkén sem állt csűr az eredeti helyén. 21 SZABADFALVI József 1967. 43. 22 TAGÁN GALIMDSÁN 1939. 153-154. 23 DOBROSSY László 1969. 522. 119