Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007)
Balassa M. Iván: A pitvarból nyíló istálló
nek feleltek meg, a 15. sz. gazdaság azonban, legalábbis Filkeházán, ennél magasabban helyezkedett el a falu hierarchiájában, hiszen például csűrje is volt. 3 Az épületek között technikai különbségek is megfigyelhetők. A pásztorház és a szomszédságában lévő 26. sz. épület teljes egészében keresztfejes-borona fallal épült, mindössze a szoba és a pitvar közötti válaszfalnak az ajtótól a hátsó hosszú homlokzat fellé eső részét készítettek kőből 4 , a rá épített tüzelőberendezés miatt mint ez egyébként általános a fa falú épületeknél nemcsak a szűkebb, vagy tágabb környezetben. A főúton lévő ház erősen vegyes falazatú volt. Az udvari homlokzat egy része és a pitvar két oldalán induló keresztfalak borona-, az utcára néző és hátsó hosszú fal vázszerkezetes technikával, a pitvar hátsó részének mindhárom, és természetesen a másodlagosan hozzáépült istálló kő fallal épült a felmérés szerint. 5 Itt sem történt részletes épületszerkezeti-kutatás, de mindez arra vall, hogy a házat története során, akár többször is felújították, átépítették. Az egyezések is számosak, így mindháromnak elől- és hátul kontyolt, 6 zsúppal fedett teteje van. A padlásfeljárók is azonosan helyezkednek el, pitvarajtót követő részen a tetősík megemelésével alakították ki őket. A kémények is azonosak, gerendavázra fonva és tapasztva készültek, az erősen a bejárati hosszú homlokzat felé „bukó" tetőn túlnyúló részüket deszkával burkolták és fedték. Az alaprajzi elrendezésben azonban vannak különbségek, a 15. sz. és a pásztorház valóban szoba-pitvar és innen megközelíthető istálló tagolású volt, az előbbinél ez megszűnéséig így is marad, csak funkcióváltás történt, az istállót kamraként kezdték használni, és a végéhez toldották az új istállót. A pásztorháznál is valószínű alkalmatlannak találták a pitvarból nyíló istállóajtót, ezért ezt befalazták és áthelyezték az udvari homlokzatra. 7 Sajnos, a Rózsa Ferenc u. 26. sz. épület nem felelt meg a várakozásoknak, bontásakor kiderült, hogy a pitvar és az istálló közötti fal egységes, azon soha sem volt semmiféle ajtó. Ez tehát nem tartozik ebbe a körbe. Petercsák Tivadar az abaúji Hegyköz más falvaiból is tud a pitvarból nyíló istállójú házakról, említi, hogy Füzérkajatán az emlékezet szerint az első világháború előtt még 5-6 ilyen épület állt. 8 Szintén már csak az emléküket sikerült felel3 A csűr társadalmi-szint jelzéséről Filkeházán ld. PETERCSÁK Tivadar 2001. 39. 4 A pászorháznál a bontási és részletes kutatási tapasztalat hiányában nem tudjuk, hogy a szoba-pitvar közötti fal miből készült, de a felmérés a többi, átlag 20 cm-t nem meghaladó fal helyett egyedül itt jelez 50 cm-es falvastagságot és a hátsó hosszú homlokzaton itt csak a keresztirányú talpgerenda túlnyúló vége látszott. 5 Gajdos István felmérése, 1974. november. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Magyar Népi Építészeti Archívum 469. 6 A 15. számúnak, mivel hozzáépítettek, értelemszerűen hátul nincs kontyolása. 7 A pitvar és istálló közötti falon repedés jelezte az eredeti ajtó helyét. 8 PETERCSÁK Tivadar 1973. 376., általánosságban PETERCSÁK Tivadar 1978. 59. 103
